Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet legújabb, vélhetően széles érdeklődést kiváltó kiadványában a szerző magas szakmai színvonalon, ugyanakkor közérthető módon tárja az Olvasó elé több évtizedes felszínalaktani, földtörténeti és vízföldrajzi kutatásainak legfontosabb eredményeit.
A kötet tanulmányai számos, a geográfusokat régóta foglalkoztató izgalmas kérdésre adnak választ: Milyen természeti tényezők alakították hazánk felszínét az elmúlt 8-10 millió év során? Miként változott és nyerte el mai formáját a Kárpát-medence folyóhálózata? Hogyan nézhetett ki az egykori Aquincum ősföldrajzi környezete? Mikor és milyen folyamatok hatásaként jöhetett létre a Kárpát-Pannon-medencében sivatagi környezet? Nagy folyóinknak melyek azok a legfőbb tulajdonságai, amelyek figyelembe vétele nélkül nem valósítható meg egy hosszú távon is hatékony árvízvédelem? Egy Budapest feletti árapasztó-csatorna megépítésével megvédhető-e a főváros a jövőben fenyegető dunai árvizektől? Vajon léteznek-e bizonyítékok a víz, valamint az élet legkezdetlegesebb formáinak jelenlétére a Marson?
A tanulmánykötet írásai nem csupán legégetőbb környezeti gondjainkra hívják fel a figyelmet, hanem megoldást is kínálnak számos, sokunkat – akár már a közeljövőben – fenyegető természeti katasztrófa megelőzésére.

A kötet tanulmányai letölthetőek az alábbi linken:

http://www.mtafki.hu/Schweitzer_kotet.html

Az Európai Unió keleti szomszédságában fekvő, ám mégis kevéssé ismert Belarusz (Fehéroroszország) regionális földrajzi szemléletű megismertetése a célja az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet népszerű sorozata tagjaként megjelent, mintegy száz térképet és ábrát tartalmazó új, angol nyelvű kötetnek, amelyet csütörtökön mutattak be az MTA Székházában. Az atlaszok immár online is elérhetők.

A korszerű térképek egyik legfontosabb sajátossága, hogy a természeti környezet bemutatása mellett egyfajta pillanatfelvételt adnak egy-egy térség társadalmi-gazdasági helyzetéről is. A földrajzi atlaszok tanulmányokkal felérő áttekintést nyújtanak az adott országról. Sok szempontból és közérthetően.

Ezért határozta el a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2005-ben, hogy egy, a maga nemében egyedülálló atlaszsorozat elindítására kéri fel az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetét. Olyan kiadványok elkészítésére, amelyek egyesítik magukban az eddig megjelent hon- és szomszédságismereti könyvek, illetve az atlaszok erényeit.
Az akadémiai sorozat mostanáig megjelent kötetei tágabb-szűkebb környezetünket mutatják be. Az első, Délkelet-Európáról szóló atlaszt az Ukrajnáról, majd a Magyarországról szóló követte. Most pedig egy tőlünk nem túl távoli, az Európai Unióval is szomszédos, ám mégis kevéssé ismert országról, Belaruszról készült el egy rendkívül izgalmas kiadvány.

A Belarus in Maps több újdonsággal is szolgál a sorozat korábbi kiadványaihoz képest. Az általános részek mellett majd egy évtized kutatómunkáját összegző országspecifikus fejezetek tárják az olvasó elé a belarusz nemzet és nyelvhasználat változásával, a csernobili baleset társadalmi hatásaival és a sajátos gazdasági modellel kapcsolatos kérdéseket. A kötet kiegészült egy tisztán regionális földrajzi és regionális politikai fejezettel, illetve külön foglalkozik a földrajz oktatásban, kutatásban betöltött szerepével is. Egy-egy fontosabb kérdést részleteiben külön szövegdobozokban mutatnak be a szerzők.

Belarusz kapcsán sok a politikai és tudományos szempontból is kényes probléma. A kötet bemutatóján ismertetett köszöntőjében ezért Lovász László akadémiai elnök külön is méltatta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet munkatársainak kezdeményezését, hogy – élve kutatói szabadságukkal – belevágtak a […]

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatócsoport-vezetője, Michalkó Gábor tartott előadást az M5 csatorna Mindenki Akadémiája című műsorában, Bevásárlóturizmus, a láthatatlan turizmus évvköve címmel.

Az előadás felvétele megtekinthető az alábbi linken.

2017. április 29-én ötödik alkalommal vehettek részt az érdeklődők a Felfedezők Napja című programsorozaton, melyet a szokásos helyszínen, a Millenáris D épületében rendeztek meg. Az eseményen az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete is képviseltette magát.

Intézetünk idén új játékokkal, feladványokkal készült. A természetföldrajzi bemutatók közül népszerű volt a kőzet- és talajfelismerés, a talajszitálás és az ülepedést modellező kísérletünk. Ebben az évben is sokféle kvízt és a nagy felfedezőkkel kapcsolatos szókeresőt tölthettek ki a vállalkozó kedvűek – kicsik és nagyok egyaránt. Nagy sikert aratott az óceánok és kontinensek területéhez kapcsolódó pontgyűjtő ügyességi játékunk is, mutatta ezt a játék előtt állandóan kígyózó sor is.

Standunk már évek óta hétpróba helyszín, így egy külön feladattal is készülünk, melynek megoldásával a lelkes hétpróbázók közelebb kerülnek a Felfedezők Napja fődíjának megnyeréséhez, értékes ajándékaihoz. Egy többelemes talajfúrót kellett összerakniuk a jelentkezőknek – a feladatot pár felesleges alkatrésszel nehezítettük.

Úgy gondoljuk, hogy Intézetünk lelkes csapata idén is hozzájárult a földrajz és a földtudományok népszerűsítéséhez, akár komolyabb, érdeklődő beszélgetések formájában, akár játékos, fiatalabbaknak szóló módon, elmés bemutatóinkon, játékainkon keresztül. Már most sok tervünk van a jövő évi Felfedezők Napjára, reméljük, sikerül valamennyit megvalósítanunk.