MOVE támogatás igénylőlap (docx)
A pályázati felhívás és a hozzátartozó tovább mellékletek a HUN-REN oldalán találhatóak meg az alábbi linken:HUN-REN mobilitási pályázat
MOVE támogatás igénylőlap (docx)
A pályázati felhívás és a hozzátartozó tovább mellékletek a HUN-REN oldalán találhatóak meg az alábbi linken:HUN-REN mobilitási pályázat
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársaiként és vezetőiként meggyőződésünk, hogy a 2026. április 21-i, HUN-REN főigazgatók által közösen kiadott ‘NYILATKOZAT A HUN-REN MAGYAR KUTATÁSI HÁLÓZAT JÖVŐJÉRŐL’ nyilatkozat a kutatói közösség hosszú távú érdekeit szolgálja, és egyúttal előmozdítja a szükséges szakmai diskurzust is, különös tekintettel a tudományos autonómia, az intézményi önállóság és a kiszámítható, hatékony működési keretek biztosítására.
Támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek a kutatóhálózat működésének átgondolását, a szakmai szempontok erőteljesebb érvényesítését és a kutatói közösség bevonásán alapuló döntéshozatalt célozzák. Hiszünk abban, hogy a magyar kutatás és innováció jövője szempontjából kulcsfontosságú a nyílt, szakmai alapú párbeszéd, és ebben intézményünk vezetése felelős és elkötelezett szerepet vállal, ahogyan azt korábban is tette.
Főigazgatónk kiállását a teljes kutatói közösség érdekeit képviselő megszólalásnak tekintjük, és intézményünk vezetése iránti bizalmunkat fenntartjuk.
Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.
Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?
Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.
Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.
Az első vizsgálatban a kutatók a gyökérkiválasztás során termelődő szerves savak hatását elemezték a három gyógyszermaradvány megkötődésén keresztül. Kimutatták, hogy a kis molekulatömegű szerves savak fokozhatják a karbamazepin és a diklofenák gyógyszermaradványok megkötődését, amelyek így feldúsulhatnak a feltalajban. Ez különösen az alacsony szervesanyagtartalmú talajokban figyelhető meg, mivel a szerves anyag nagy megkötési kapacitása amúgy uralná a megkötődés dinamikáját. Az ösztrogénszármazék esetén viszont már a savak jelenléte nélkül is erős a kötődés a talajrészecskékhez. Mivel a gyökérzónában termelődő szerves savak koncentrációja az idő során […]
Belső ellenőr – 2024.09.19.
Pénzügyi és számviteli ügyintéző – 2024.05.30
Az eddigi hagyományokat követve a Csillagászati Intézet ismét meghirdeti
a demonstrátori pályázatát három témakörben:
(1) klasszikus észlelés-adatfeldolgozás (Letöltés)
(2) numerikus számítások (Letöltés)
(3) mérnöki feladatok (Letöltés)
Jelentkezési határidő: 2023. szeptember 21.
További részletek a mellékelt kiírásokban.
A felhívás szabadon terjeszthető.
Várjuk a jelentkezéseket!
Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia
A Balkán-félszigeten jelenleg csak néhány, már eltűnőfélben levő apró gleccser található. Azonban az egykori jégárak által létrehozott felszínformák és a lerakott glaciális üledékek tanúsága szerint korábban nagy kiterjedésű jégsapkák és völgyi gleccserek terpeszkedtek a 2000 m-es magasságot meghaladó hegységek területén. Napjaink kutatásai során a legnagyobb kihívást az egykori eljegesedések idejének meghatározása, valamint a kialakulásukhoz és visszahúzódásukhoz vezető klimatikus feltételek rekonstruálása jelenti.
A CSFK Földtani és Geokémiai Intézetében, egy Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia által vezetett, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott kutatás (FK 124807) a Balkán-félsziget több magashegységében vizsgálja az eljegesedésekhez köthető felszínformákat. Egy frissen megjelent tanulmányban .
A kutatás során végzett térképezés és gleccser-rekonstrukció eredményeként elmondható, hogy a kutatási területen rekonstruált legnagyobb gleccserek területe elérte a 45 km2-t és maximális vastagsága 260 m körüli lehetett. A helyben keletkező kozmogén 10Be izotópos kitettségi kor meghatározás alapján e jégárak az utolsó glaciális maximum során, ~24-20 ezer évvel ezelőtt jöhettek létre, és gyors visszahúzódásuk ~19 ezer éve kezdődött. A rekonstruált gleccserek segítségével az egykori hőmérséklet és csapadékviszonyok modellezhetők. E glacio-klimatológiai modellezés azt sugallja, hogy az utolsó eljegesedési maximum idején a Balkán-félsziget központi részén a mainál 20-40%-kal több csapadékra és 10-12 °C-kal hűvösebb évi átlaghőmérsékletre volt szükség.
Ruszkiczay-Rüdiger, Z., Temovski, M., Kern, Z., Madarász, B., Milevski, I., Lachner, J., & Steier, P. 2022. Late Pleistocene glacial advances, equilibrium-line altitude […]
Az eddigi – nagyon sikeresnek mondaható – hagyományokat követve
a Csillagászati Intézet ismét meghirdeti a demonstrátori pályázatát
három témakörben:
(1) klasszikus észlelés-adatfeldolgozás (Letöltés)
(2) numerikus számítások (Letöltés)
(3) mérnöki feladatok (Letöltés)
Jelentkezési határidő: 2022. szeptember 25. éjfél.
Részletek a mellékelt kiírásokban.
A felhívás szabadon terjeszthető.
Várjuk a jelentkezéseket!
📄 Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat értékrendje és stratégiai célrendszere
Az eddigi – nagyon sikeresnek mondaható – hagyományokat követve
a Csillagászati Intézet ismét meghirdeti a demonstrátori pályázatát
három témakörben:
klasszikus észlelés-adatfeldolgozás (Letöltés)
numerikus számítások (Letöltés)
mérnöki feladatok (Letöltés)
Részletek a mellékelt kiírásokban.
A felhívás szabadon terjeszthető.
Várjuk a jelentkezéseket!