Demonstrátorok kerestetnek 2022/23. (Klikk a linkre)

Az eddigi – nagyon sikeresnek mondaható – hagyományokat követve
a Csillagászati Intézet ismét meghirdeti a demonstrátori pályázatát
három témakörben:

(1) klasszikus észlelés-adatfeldolgozás (Letöltés)
(2) numerikus számítások (Letöltés)
(3) mérnöki feladatok (Letöltés)

Jelentkezési határidő: 2022. szeptember 25. éjfél.
Részletek a mellékelt kiírásokban.
A felhívás szabadon terjeszthető.

Várjuk a jelentkezéseket!

Írta |2022/09/13|Hírek

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat értékrendje és stratégiai célrendszere

📄 Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat értékrendje és stratégiai célrendszere

Írta |2022/07/04|Hírek

Carbonates – workshop, Veszprém, 2022. július 4-5.

A konferencia a Földünk jelentős részét felépítő kalcium-karbonát
ásványtanával és geokémiájával foglalkozik. A kalcium-karbonát
módosulatai a köpenyeredetű olvadékoktól az élő szervezetek vázanyagáig
rendkívüli változatosságban vannak jelen, ásványtani és geokémiai
eszközökkel történő kutatásuk még mindig a tudomány élvonalába tartozó
eredményeket hoz.

A konferencia felhívás anyagai: http://geochem.hu/conf/Carbonates/2022, Carbonate_workshop_mod.pdf, Carbonate_workshop_mod.ppsx

A konferencia programja: Carbonate_workshop_program.pdf

Carbonates – workshop, Veszprém, 2022. July 4-5.
The conference deals with mineralogy and geochemistry of calcium carbonates,
one of the major constituents of our Earth. The modifications of calcium carbonates
are ubiquities, they occur from mantle-derived melts to shells of living organisms.
Their mineralogical and geochemical investigations are still at the forefront of science.

For more detail:
http://geochem.hu/conf/Carbonates/2022, Carbonate_workshop_mod.pdf, Carbonate_workshop_mod.ppsx

The programme: Carbonate_workshop_program.pdf

Írta |2022/04/05|CSFK, FGI, Hírek

Főigazgatói koncepció 2022-2026

Főigazgatói koncepció 2022-2026

Demonstrátorok kerestetnek 2021/22.

Az eddigi – nagyon sikeresnek mondaható – hagyományokat követve
a Csillagászati Intézet ismét meghirdeti a demonstrátori pályázatát
három témakörben:

klasszikus észlelés-adatfeldolgozás (Letöltés)
numerikus számítások (Letöltés)
mérnöki feladatok (Letöltés)

Részletek a mellékelt kiírásokban.
A felhívás szabadon terjeszthető.
Várjuk a jelentkezéseket!

CSFK Álláspályázat: Könyvelő és Tárgyi eszköz könyvelő munkakörben

 

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet könyvelő mukakör betöltésére – 2021.06.46

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet tárgyi eszköz könyvelő mukakör betöltésére – 2021.03.26

Az Atlanti-óceán áramlási rendszere és az európai csapadék közötti összefüggésekre mutattak rá a CSFK kutatói a cseppkövek alapján

Egy most megjelent tanulmányban (https://doi.org/10.1016/j.quaint.2020.10.061) Demény Attila akadémikus és munkatársai 17 olyan, Európa különböző területeiről származó, cseppkőből mért geokémiai adatsort (rekordot) hasonlítottak össze, amelyekről a korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a képződésükkor fennálló hidrológiai viszonyokat tükrözik. A munka az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (FGI), valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak együttműködésével folytatott projekten belül zajlott, a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjának finanszírozásában. Emellett az adatok értelmezésében társszerzőként részt vett Prof. Dr. Silvia Frisia is, aki az ausztrál Newcastle University kutatójaként az MTA meghívására érkezett az FGI-be, vendégkutatói minőségben.

A paleohidrológiai körülmények a csapadék mennyiségétől az évszakos eloszláson át a csapadék forrásrégiójának változásáig terjedtek, de mindegyik rekordban közös volt, hogy azok a hidrológiai állapotokat tükrözik. A rekordok a cseppkő karbonátjában levő stabilis szén- és oxigénizotópok arányai (13C/12C és 18O/16O) mellett a laminák (a karbonát kirakódása során létrejövő rétegecskék) vastagságának és a csapadékjelző elemek (Mg, Sr) koncentrációjának adatait tartalmazták.

Az európai és a mediterrán térségből származó cseppkőadatokat a Béke-barlang Nagy-tufa képződményéből vett fúrómag adataival összehasonlítva szisztematikus térbeli mintázat rajzolódik ki, ami nagyon hasonlít az európai pollenadatbázisból kirajzolódó, valamint a klímamodellekből kapott csapadékeloszlási képhez is. Ezen eredmények többszörös bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a precízen korolt és legalább évtizedes időfelbontásnak megfelelő részletességgel elemzett cseppkőrekordok együtt jelzik a csapadék tér- és időbeli eloszlásának változását az évszázados időskálán.

A cseppkőrekordok változását meghatározó tényezők kimutatására a kutatók az adatsorokat többváltozós statisztikai elemzésnek vetették alá. Főkomponens-analízissel (PCA) olyan főkomponens-idősorokat (PC) határoztak meg, amelyek az összes vizsgált rekord közös változásait leírják. Ezek közül a rekordok közös varianciáját leginkább magyarázó két PC-idősort az Atlanti-óceán tengerfelszín-hőmérsékleti (SST) adatbázisaival – mint potenciális független magyarázó tényezővel – korreláltatták, amelynek eredményeként szisztematikus kép tárult a szemük elé. Míg a cseppkövek közös varianciáját leginkább magyarázó PC-idősor a […]

Írta |2020/11/05|Hírek

Katasztrófák demográfiája

Az ausztráliai Charles Darwin University és a CSFK Földrajztudományi Intézet több éves szakmai együttműködésének eredményeként megjelent a The Demography of Disasters – Impacts for Population and Place című kötet a Springer kiadónál.

Az angol nyelvű könyv 13 fejezet keretében 23 nemzetközi szinten elismert szerző által tárgyalja a katasztrófák és a demográfiai folyamatok közötti összefüggéseket. Az amerikai, ausztrál, japán, magyar, német, orosz, svéd és ukrán kutatók által jegyzett fejezetek témái a bozóttüzek miatti elnéptelenedéstől a trópusi ciklonokon és hőhullámokon át egészen a nukleáris katasztrófákig terjednek.

A teljes kötet szabadon letölthető (open access) a Springer kiadó honlapjáról: https://link.springer.com/book/10.1007%2F978-3-030-49920-4

A kiadvány bemutatására Budapesten szervezett nemzetközi konferencia a koronavírus-katasztrófa miatt egyelőre elhalasztásra került.

Írta |2020/11/02|FTI, Hírek
  • Permalink Gallery

    Belarus in Maps, a CSFK Földrajztudományi Intézet angol nyelvű atlasza – háttérkép a Belaruszban zajló eseményekhez

Belarus in Maps, a CSFK Földrajztudományi Intézet angol nyelvű atlasza – háttérkép a Belaruszban zajló eseményekhez

 

Miért tüntetnek fehér-piros-fehér zászlók alatt Belaruszban? Lesz-e „Majdan” ott is? Miért Belarusz és nem Fehéroroszország? Mennyire jelentős az orosz kisebbség Belaruszban? Milyen szoros történelmi szálak kötik Litvániát Belaruszhoz?

Ha szeretne többet tudni a másodszomszédunkban zajló események hátteréről, ajánljuk figyelmébe a CSFK Földrajztudományi Intézet által jegyzett „in Maps” regionális földrajzi könyvsorozat tagjaként 2017-ben kiadott Belarus in Maps atlaszunkat.

Az atlasz 98 térképpel és ábrával, továbbá hozzájuk tartozó, magyar és belarusz geográfusok által jegyzett magyarázó szövegekkel mutatja be Belaruszt, kitérve az etnikai viszonyokra vagy az ország gazdasági és regionális sajátosságaira is. Az atlasz elektronikus formában szabadon hozzáférhető a CSFK Földrajztudományi Intézet honlapján, vagy nyomtatott formában megvásárolható az intézet könyvtárában.

Lapozzon bele az atlaszba, vagy töltse le egészben a kiadványt ide kattintva!

Írta |2020/08/25|FTI, Hírek

COST ElectroNet Meeting, Sopron, 2019. szeptember 23-25.

2019. szeptember 23-25 között, a soproni Geodéziai és Geofizikai Intézetben  került megrendezésre a „COST Action CA15211, Atmospheric Electricity Network: coupling with the Earth System, climate and biological systems (ELECTRONET)” idei találkozója. Az összejövetelen 22 országból (Bulgária, Ciprus, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Ukrajna) mintegy 80 kutató vett részt. A légköri elektromosság különböző tématerületeinek megfelelően a COST Akció kezdetekor (2016) öt munkacsoport (WG) alakult: WG1-koordinált európai mérési hálózat létrehozása különböző légelektromos paraméterekre: potenciálgradiens, Schumann rezonancia, természetes radionuklidok, légköri ionok, ionoszféra/magnetoszféra állapot jellemzői; WG2-természetes radionuklidok/ ionoszféra, mint a természeti kockázatok (pld. földrengés, légszennyezés, stb.) indikátorai; WG3-éghajlati vonatkozások; WG4-biológiai vonatkozások; WG5-műszerfejlesztés). A hálózatépítés és az évenkénti összejövetelek célja, hogy a légköri elektromosság különböző aspektusaival foglakozó kutatókat összehozza, az interdiszciplinális kutatási területeket összehangolja, megismerje/átvegye a „know how”-t és megalapozza a jövőbeni együttműködéseket. A GGI légköri elektromossággal foglalkozó munkatársainak a kutatási területe szervesen kapcsolódik több munkacsoport témájához, aktívan részt vesznek azok munkájában. A soproni rendezvénynek méltó és korszerű otthont adott a GGI felújított épülete. Sopron varázsa, a szakavatott borkóstolóval egybekötött baráti vacsora a Gambrinus-étterem különtermeiben mind-mind hozzájárultak a soproni COST-rendezvény sikeréhez emlékezetessé tételéhez, ahogy az a résztvevők visszajelzései alapján elmondható.

Írta |2019/10/08|CSFK, GGI, Hírek