Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet korábbi kutatócsoportjai

Lendület Légyszem-kamera Csoport (2012-2019)
Lendület Fly’s Eye Research Group
Pál András

CoRoT Magyar Asztroszeizmológiai Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Paparó Margit
A kutatócsoport vezetője: Paparó Margit
Tagok: Markus Hareter (AT), Benkő József, Bognár Zsófia
A kutatócsoport bemutatása:A csoport 2005-ben alakult a CoRoT (Convection, Rotation and planetary Transits, konvekció, rotáció és bolygóátvonulás) űrprojekt előkészítő munkáinak támogatására a PECS keretében. Feladatunk a mai napig a magyar műszeres lehetőségeket kiválóan felhasználó többszín-fotometriai kiegészítő mérések gyűjtése, illetve a CoRoT fél éves folyamatos adatsorainak feldolgozása. A kutatási terület súlyát az a tény adja, hogy a csillagok fotoszférája alá nem látunk be közvetlenül. Az asztroszeizmológia az egyetlen lehetőség a csillagok belsőbb rétegeinek tanulmányozására. A csillagokban az energiaáramlás szakaszossága miatt önfenntartó rezgések gerjesztődnek, melyek hullámként haladnak tovább. A rezgések a csillag felszínén fényesebb és sötétebb (magasabb és alacsonyabb hőmérsékletű) területeket alakítanak ki, melyek egy-egy adott frekvenciára jellemzőek. A különböző frekvenciájú hullámok különböző mélységig hatolnak a csillag belsejébe, majd visszaverődnek. A frekvenciák között mérhető különbség az azon területre jellemző paramétereket (nyomás, sűrűség, hőmérséklet, hangsebesség és kémiai összetétel) adja meg, ahol csak az egyik hullám halad át. Minél több és pontosabb frekvenciát tudunk meghatározni a megfigyelések alapján és minél több rezgésnek tudjuk megadni az azonosítására jellemző paramétereket (radiális, horizontális, azimutális kvantumszámokat), annál részletesebb lesz a csillag belső szerkezetéről alkotott kép. Mivel a CoRoT űrtávcső nem mér kalibrált hullámhossz tartományokban, a földi többszín-fotometria mérések fontosak a nagyszámú vizsgált csillag típusának meghatározásánál és a rezgések azonosításánál.A csoport aktuális tagjainak tudományos profiljától függően különböző jellegzetes rezgéseket mutató csillagtípusokat vizsgálunk. Még mindig foglalkozunk Blazhko modulációt mutató RR Lyrae csillagokkal (radiális pulzáció), de a jövőben a vizsgálataink zömét Delta Scuti (nyomási rezgések) és Gamma Doradus (gravitációs rezgések) csillagok alkotják. Ezekben a nem-radiálisan pulzáló csillagokban a több frekvencia jelenléte vezet el az asztroszeizmológia szintjéig. Új módszereket keresünk a rezgések azonosítására, felhasználva a nagyszámú frekvencia közötti regularitásokat. Az új frekvencia modulációs (FM) módszert használjuk kettős rendszer kimutatására, a pályaparaméterek, a relatív tömeg és a radiális sebesség meghatározására.Mivel a csillagok a Világegyetem alapvető építőkövei és az exo-bolygók is a csillagok körül keringenek, a csillagok fizikájának jobb megértése nélkül más területek sem teljesedhetnek ki. A csoportot a Magyar Űrkutatási Irodán keresztül az ESA PECS projektje támogatja. Jelenleg 2013 végéig van érvényes szerződésünk, melynek folytatásáról az idén születik döntés. A 2013-ban rendelkezésünkre álló összeg 30 000 EURO. Az utolsó mérföldkő teljesítése után még 15 000 EURO hívható le 2014 elején

Tovább a kutatócsoport honlapjára

Gaia Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Szabados László
A kutatócsoport vezetője: Dr. Szabados László
Tagok: Klagyivik Péter, Marschalkó Gábor,
A kutatócsoport bemutatása:A Gaia DPAC 7. koordinációs egysége (CU7) Specific Object Studies munkacsoportja keretében főként a pulzáló változócsillagok megfigyelhető viselkedésének vizsgálata, különösen a cefeida típusú változócsillagok terén és az ezekhez kapcsolódó szimulációk végzése. A cefeidák ugyanis alapvető távolságindikátorok az Univerzum távolságskálájának meghatározása során.A Supplementary Observations munkacsoport keretében a Piszkéstetői Obszervatórium teleszkópjaival fotometriai észlelések végzése. A megfigyelések részben a Ground-Based Observations for Gaia (GBOG) csoporttal koordinálva történnek. 2010-ben csatlakoztunk a Gaia Follow-up Network (FUN) együttműködéshez és a Gaia Science Alerts munkacsoporthoz.

Tovább a kutatócsoport honlapjára

Konkoly Blazhko Survey Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Jurcsik Johanna
A kutatócsoport vezetője: Dr. Jurcsik Johanna
Tagok: Szeidl Béla, Sódor Ádám, Smitola Péter
A kutatócsoport főbb kutatási témái:Periódus kettőződés és további frekvenciák a KBS [V759 Cyg (2011); CZ Lac (2010)] és Kepler Blazhko-csillag adatokban.
IPM analízis Balzhko csillagok többszínfotometriai adataira.
Az IPM finomhangolása M3 változók fotometriai/spektroszkópiai mérései alapján.
Az IPM ellenőrzése a DR And fotometriai/spektroszkópiai mérései alapján.
Az M15 változóinak vizsgálata archív fotografikus és CCD adatok alapján.
a [Fe/H](Fourier parameterek) formula kalibrálása gömbhalmazokra.
Felhang pulzátorok modulációinak vizsgálata.
Az M3 vörös óriáscsillagainak vizsgálata a 2011-es CCD mérések alapján.
A vörös óriások hosszú másodlagos periódusainak vizsgálata összehasonlítva a Blazhko csillagok viselkedésével. A fénygörbe – fizikai paraméter formulák kalibrálása ugriz szűrőkre.

Tovább a kutatócsoport honlapjára

Lendület Exobolygók és Csillagszerkezet Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Kiss László
A kutatócsoport vezetője: Dr. Kiss László
Tagok: Bányai Evelin, Benkő József, Derekas Aliz, Kővári Zsolt, Mező György, Nuspl János, Regály Zsolt, Sárneczky Krisztián, Simon Attila, Szabó M. Gyula, Szabó Róbert, Vida Krisztián.
A kutatócsoport kutatási témái:Címszavakban:
– fedési exobolygók tanulmányozása hazai és külföldi teleszkópokkal, illetve űrtávcsöves mérések alapján, bolygókeletkezési elméletek vizsgálata;
– sztelláris asztrofizikai kutatások a Kepler-űrtávcsővel és földfelszíni spektroszkópiai kampányokkal;
– kis égitestestek naprendszerekben;
– műszerfejlesztés a Piszkéstetői Obszervatóriumban;
a nagyfelbontású optikai spektroszkópia hazai meghonosítása

Tovább a kutatócsoport honlapjára

Lendület Korong Kutatócsoport (2012-2015) - Kóspál Ágnes
A kutatócsoport vezetője: Kóspál Ágnes
Tagok: Moór Attila, Regály Zsolt, Ábrahám Péter
A kutatási téma rövid leírása:A Nap és a hozzá hasonló csillagok, valamint bolygórendszereik keletkezése egyike az emberiség legősibb kérdéseinek. Ma ugyanez a téma a modern asztrofizika egyik legnagyobb erőkkel kutatott, legizgalmasabb területe. E kérdés megválaszolásához elengedhetetlen a csillagkörüli korongok szerekezetének és fejlődésének részletes vizsgálata. A kutatócsoport célja e korongok fizikájának és a bennük zajló dinamikai és transzport-folyamatoknak a megértése. A projekt keretében a következő kérdésekre keressük a választ: Valóban meg tudja-e magyarázni a protocsillagok megfigyelt tulajdonságait az epizódikus akkréció? Milyen hatással vannak a bolygókeletkezésre a korong kis- és nagyskálás szerkezetében megfigyelt dinamikai struktúrák? Milyen időskálán tűnik el a korong por- és gázanyaga? Észleléseinkhez többek közt a chilei ALMA szubmilliméteres antenna-hálózatot fogjuk használni. Az ALMA olyan hatású műszere lesz a csillagászatnak, mint amilyen a Hubble Űrtávcső volt negyedszázaddal ezelőtt. A Numerikus Asztrofizikai Kutatócsoporttal együttműködve fejleszteni fogjuk az eredmények értelmezéséhez szükséges modellezési hátteret, új irányt nyitva ezzel a korong-kutatásban.

Napfizikai Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Robertus von Fay-Siebenburgen
A kutatócsoport vezetője: Dr. Ludmány András
Tagok: Baranyi Tünde (PhD), Győri Lajos (PhD), Muraközy Judit, Korsós Marianna Brigitta, Gyenge Norbert, Erdélyi Róbert
A kutatócsoport bemutatása:A művelt témák leírása:

  • Napfolt-adatbázisok készítése – kiemelt feladatunk, egy sor igen pozitív visszajelzés alapján a szakma ezt várja tőlünk leginkább. Erre kötelez észlelési anyagunk és kiértékelési metódusunk. Anyagainknak nincs versenytársa, ezek a legrészletesebb napfoltkatalógusok. A munka része az is, hogy adatainkak más obszervatóriumok adataival való kereszt-kalibrációs elemzését végezzük. A kiértékelő eljárás továbbfejlesztése is zajlik, a módszer már ott tart, hogy egymás utáni észleléseken azonosítani és követni tudja a foltok mozgását és változásait.
  • A naptevékenység hosszútávú változásainak vizsgálata – napfoltadataink egyik legfontosabb felhasználási területe, az utóbbi évek napfizikájának az egyik legnagyobb kihívása, mivel a 24. ciklus késve és alacsony intenzitással érkezett meg és komolyan felmerült, hogy a nem távoli jövőben újra bekövetkezhet egy elhúzódó („Maunder”) minimum. Legújabb munkáink a félgömbi ciklusok fáziskülönbségeivel és napciklus-előrejelzéssel kapcsolatosak.
  • Nem-tengelyszimmetrikus naptevékenység. – Új témánk, az eHEROES nevű FP7-es projektben egyik vállalt feladatunk. Úgy tűnik, megtaláltuk a naptevékenység idő-szélesség változását leíró Spörer- (pillangó-) diagram idő-hosszúság diagrambeli megfelelőjét. Az aktív hosszúsági zónában azonosítottunk egy 1.3 éves periódust, melyet a konvektív zóna alján korábban detektáltak. Ez azt jelentheti, hogy az akív hosszúságok a tachoklin réteg mélységéből emelkednek ki. Tovább elemezzük ezt a jelenséget és fleraktivitással való korrelációit.
  • Fler-előrejelző módszer fejlesztése – Új témánk, az eHEROES nevű FP7-es projektben egyik feladatunk. Módszerünk az eddigiektől eltérően nem magnetogramokra épül, hanem saját napfolt- adatainkra. A mágneses tér horizontális gradiensének fler előtti viselkedésében olyan jellegzetességeket találtunk, melyek alapján egy fler fellépésének, sőt intenzitásának valószínűségét is meg lehet majd becsülni akár néhány órás időtávra. A módszer teljes kiérlelése után szeretnénk az európai űridőjárás-figyelő rendszer szereplőjévé válni.
  • Irradianciaváltozások modellezése – Részletes es pontos napfolt- és fáklyaadataink lehetővé teszik annak pontosabb tanulmányozását, hogy ezek az alakzatok milyen hatással vannak a teljes szoláris irradiancia (TSI) változására. A vizsgálatok hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy a Nap elektromágneses sugárzása hosszú távon hogyan változik.
  • Aktív vidékek fejlődésének részletes vizsgálata – Eddig csak napi felbontásban és egész foltcsoportra vonatkozóan lehetett fejlődési vizsgálatokat végezni, adatainkkal már a belső szerkezet részletes vizsgálata is lehetséges másfél órás felbontással és polaritás-elkülönítéssel. Egy sor újdonság derült ki a foltcsoportok felbukkanásának dinamikájáról, vezető-követő aszimmetriáiról, fragmentációjáról, melyeknek jelentős elméleti irodalma van de eddig az empirikus adalékok hiányoztak. A jövőben a foltbomlás statisztikai vizsgálatát végezzük.
  • Új aktivitásmérő index – A hosszútávú adatsorok iránti új igény a klasszikus napfoltrelatívszám revízióját is szükségessé tette. Erre nemzetközi kutatócsoport alakult, melybe bennünket is meghívtak, mint a napfoltrelatívszám brüsszeli központja mellett a másik jelentős napfoltadat- centrumot. Ez új kutatási területünk, adataink a alkalmasak arra, hogy egy fizikailag jobban megalapozott aktivitásindexet (Debrecen Sunspot Index) alkossunk.

Tovább a kutatócsoport honlapjára

Nap- és Csillagaktivitás Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Oláh Katalin
A kutatócsoport vezetője: Dr. Oláh Katalin
Tagok: Bartus János, Forgács-Dajka Emese, Kővári Zsolt, Kriskovics Levente, van Driel-Gesztely Lídia, Vida Krisztián
A kutatócsoport kutatási témái:-Doppler leképezés és differenciális rotáció mérése fiatal Nap-típusú csillagokon
-Doppler leképezés és differenciális rotáció mérése RS Cvn-típusú kettősök óriáskomponensén
-Differenciális rotáció meghatározása gyorsan forgó Kepler-csillagok fénygörbéiből
-A kettőség szerepe a mágneses dinamó működésében
-A csillagaktivitás monitorozása különböző időskálákon a flerektől a mágneses ciklusokig
-A Nap mágneses aktivitásának vizsgálata nagy felbontásban
-Fiatal Nap-típusú csillagok dinamójának vizsgálata a szoláris paradigma keretei közt
Numerikus Asztrofizikai Kutatócsoport (2012-2015) - Regály Zsolt, PhD
A kutatócsoport vezetője: Regály Zsolt, PhD
Tagok: Forgácsné Dajka Emese (PhD, 20%), Juhász Attila (PhD, 30%), Király Sándor (MSc, 50%), Kovács Tamás (PhD, 50%), Moór Attila (PhD, 20%), Regály Zsolt (PhD, 75% ), Sándor Zsolt (PhD, 75%), Süli Áron (PhD, 50%), Szabó Róbert (PhD, 20%), Tarczay-Nehéz Dóra (MSc, 60%)
A kutatócsoport bemutatása:
Abban az esetben, ha az asztrofizikai objektumok matematikai mod- elljeinek analitikus megoldása túl bonyolultá válik, numerikus módszerek alkalmazása válik szükségessé. Az Univerzum látható anyagának jelentős része összenyomható folyadékként kezelhető a szimulációk során, így a folyadék viselkedését leíró egyenletek megoldása modern numerikus módszerek nélkül elképzelhetetlen. Asztrofizikai problémák széles skálája tárgyalható ezzel a módszerrel: a csillag- és bolygóbelsők konvekciója, fiatal bolygók és a körülöttük lévő korong kölcsönhatása, galaxiskeletkezés, az Univerzum nagyskálás szerkezete. A hidrodinamikai egyenletek megoldása a csillagászaton túlmutató numerikus analízis klasszikus problémája. A numerikus asztrofizika fontosabb módszerei közé tartoznak a részecske-cella és az ezzel szoros kapcsolatban álló részecske-háló technikák, az N-test szimulációk, a Monte–Carlo-módszerek és a rácsfüggetlen, illetve rácson alapuló folyadékszimulációk. Mindezek mellett a numerikus analízisbo ̋l ismert közönséges és parciális differenciálegyenletek vizsgálata is fontos. A csoport fő kutatási területei:

  • Korong–bolygókölcsönhatásának vizsgálata numerikus hidrodinamikai szimulációkkal (GPU és párhuzamosított CPU kódokkal);
  • Bolygókeletkezési elméletek vizsgálata, különös tekintettel a korong-bolygó kapcsolatára, planetezimálok dinamikájára, valamint különböző típusú bolygómigrációkra;
  • Portranszport vizsgálata különböző paraméterű korongokban,részecske-éskétkomponensűfolyadék-modellekben planetezimál–keletkezések során;
  • Bolygórendszerek kaotikus viselkedésének és hosszú idejű stabilitásának vizsgálata hatékony káoszdetektálási módszerekkel és nagypontosságú numerikus integrátorokkal;
  • Protoplanetáris korongok nagy felbontású infravörös spektroszkópiai megfigyelése és a molekuláris abszorpció/emisszió modellezése;
  • Protoplanetáris- és törmelékkorongok nagy szögfelbontású rádióinterferometriás leképezése az ALMA és MATISSE műszerekkel.

 

Földrajztudományi Intézet korábbi kutatócsoportjai

 

Földtani és Geokémiai Intézet korábbi kutatócsoportjai