A legrangosabb európai földrajztudományi fórum helyszíne augusztus 31. és szeptember 2. között Budapest. Az EUGEO, a kontinens földrajzi társaságait összefogó, 1997-ben alakult ernyőszervezet 5. kongresszusán 45 ország 602 kutatója tanácskozik az Európa jövőjét is meghatározó problémákról: többek között demográfiai kérdésekről, klímaváltozásról, urbanisztikáról.
„A hagyományos diszciplínák határai egyre inkább elmosódnak, s ez igaz a földrajztudományra is. Az elmúlt évtizedekben a folyamatban jelentős szerep jutott az Európai Unió által finanszírozott programoknak, amelyekben a hazai földrajztudósok is szép számmal vettek részt” – vázolta a földrajztudomány és művelői helyzetét Kovács Zoltán, az MTA doktora, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke.
Hazai kutatók a nemzetközi porondon
Mint elmondta, a természetföldrajz kutatói leginkább az ökológia, a geológia, a klimatológia, a talajtan és az informatika művelőivel működnek együtt hazai és nemzetközi szinten, míg a társadalomföldrajz kutatói a szociológia, a demográfia, a közgazdaságtan és a politológia képviselőivel alakítanak ki rendszeres kapcsolatot. A természetföldrajzhoz kötődő kutatási témákban nemzetközi szinten is hagyományosan erős a hazai negyedkori geomorfológia, a tájkutatás, a karsztkutatás, a recens felszíni folyamatok (pl. a talajerózió) vizsgálata. A társadalomföldrajzban pedig az etnikai földrajzi, a városföldrajzi, a migrációra, valamint a leszakadó térségekre (perifériák) vonatkozó kutatási eredmények keltették a legnagyobb nemzetközi visszhangot az elmúlt évtizedekben.
A földrajztudomány a hétköznapokban
Az egyik leggyorsabban fejlődő terület a geoinformatika. A földrajztudomány képviselőinek közös nyelve az eredmények térképi ábrázolása. Az adatgyűjtés, tárolás, értelmezés és megjelenítés technikáinak gyors ütemű fejlődése jóvoltából a földrajzi ismeretek nagymértékben gazdagodtak, emellett a földrajzi információk mindennapi használata (pl. GPS, Google Maps) is széles körben elterjedt. A geoinformatika fejlődése töretlen, nap mint nap jelennek meg új eszközök, tudományos módszerek földrajzi folyamatok nyomon követésére.
„A társadalomföldrajzzal foglalkozók az elmúlt években a mobiltelefonok cellaadatai alapján olyan mobilitási folyamatokat tudtak vizsgálni, mint a hétvégi szabadidő eltöltéséhez köthető mozgások vagy az elővárosi népesség napi mozgásának (ingázás) ritmusa” – említett egy példát a térelemzés, valamint a térbeli adatinfrastruktúrák legújabb módszereinek felhasználására Kovács Zoltán. Hozzátette: ezek az ismeretek jól használhatók más területeken is, például a közlekedéstervezésben.
Kurrens témák
A földrajz tudományos eszköztáráról, szemléletéről szólva a professzor kiemelte: Minthogy a tudományterület két nagy ága közül a természetföldrajz inkább a természettudományokhoz, a társadalomföldrajz pedig a társadalomtudományokhoz áll közelebb, a földrajztudomány bizonyos mértékig összekötő kapocs közöttük. „A természetföldrajzon belül az elmúlt években igen divatossá vált a környezeti kockázatok felmérése, modellezése, a klímaváltozás és a tájdegradáció hatásainak vizsgálata, a területhasznosítás átalakulásának nyomon követése, továbbá a környezet védelmére, rehabilitációjára vonatkozó kutatások – magyarázta Kovács Zoltán. – A társadalomföldrajz képviselőinek körében pedig nagy népszerűségnek örvend a mobilitás (migráció) különböző formáinak kutatása, a globális környezethez való társadalmi alkalmazkodóképesség (reziliencia) vizsgálata, a társadalmi konfliktusok forrásának feltárása vagy éppen a változó geopolitikai környezetből fakadó konfliktusok és kockázatok felmérése.”
Egy európai ernyőszervezet
Mindezek a témakörök megjelennek az Európa földrajzi társaságait összefogó ernyőszervezet, az EUGEO budapesti kongresszusának szekciói és előadásai között is. Az EUGEO 1997-ben alakult. Célkitűzése a geográfusok közötti együttműködés és eszmecsere élénkítése európai szinten, a földrajzi ismeretek terjesztése a jövő generációi körében. A szervezet 2007 óta kétévente rendez nemzetközi kongresszust, amelynek minden alkalommal más-más tagszervezet országa ad otthont. Amszterdam (2007), Pozsony (2009), London (2011) és Róma (2013) után idén Budapest a helyszíne a szervezet 5. kongresszusának, amely a legrangosabb európai földrajztudományi fórummá vált. A kongresszus szervezésében és lebonyolításában a Magyar Földrajzi Társaság mellett a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az ELTE Természettudományi Kara vesz részt.
A konferenciáról bővebb információ az eugeo2015.com oldalon található.