Kimagasló eredményeket értek el a HUN-REN CSFK és a Pannon Egyetem kutatói az Amazonas vízrendszerének szennyezettségét vizsgáló nemzetközi kutatásban

A HUN-REN CSFK, a Pannon Egyetem és az ecuadori Cuencai Egyetem (Universidad de Cuenca) kutatói egy közös kutatási projekt keretében vizsgálták az Amazonas vízrendszeréhez tartozó folyók szennyezettségét Ecuadorban. A kutatók elsősorban a szerves mikroszennyezők (egyes gyógyszermaradványok, peszticidek, ipari szennyezők) jelenlétét, a koncentrációk évszakos ingadozását, azok csapadékviszonyoktól való függését elemezték 2023 és 2025 között. A vízmintákból összesen 34 vegyületet sikerült kimutatni, közülük 13 szennyezőt korábban soha nem detektáltak az Amazonas-vízgyűjtő folyóvizeiben. A terepi tapasztalatok és a klímamodellek alapján az éghajlatváltozás növeli a száraz időszakok gyakoriságát és hosszát, emellett felerősíti az ENSO (El Niño – Déli Oszcilláció) jelenség intenzitását az Amazonas-medencében, ami tovább súlyosbítja az mikroszennyezők által okozott stresszt a felszíni vizekben. A több éven át zajló kutatás eredményeit a kutatók a nemzetközileg magasan jegyzett Environmental Pollution nevű tudományos szaklapban publikálták.

Az Amazonas-medence Földünk egyik legjelentősebb hidrológiai és ökológiai rendszere. A csaknem 9 millió km2-es területű régió nyolc dél-amerikai országra (Brazília, Peru, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname) és Francia Guyana területére terjed ki. A biodiverzitás egyedülállóan gazdag a térségben, a medence a Földön ismert fajok jelentős hányadának, számos növény-, rovar-, madár-, hal- és emlősfajnak ad otthont. Ennek a hatalmas ökológiai gazdagságnak az egyik alapja az Amazonas folyó vízrendszere, ami az Andoktól az Atlanti-óceánig gyűjti a térség csapadékvizeit, és édesvízi ökológiai hálózatként funkcionál. A medence folyói azonban egyre nagyobb emberi eredetű terhelésnek van kitéve: az intenzív mezőgazdasági és bányászati tevékenység mellett a növekvő népesség következtében keletkező kommunális szennyvíz is jelentős veszélyt jelent a vízminőségre. A helyzetet súlyosbítja az egyébként természetes éghajlati jelenség, az El Niño is, amely az Amazonas-medence nagy részén felmelegedést, a csapadékmennyiség csökkenését és elhúzódó aszályos időszakokat idéz elő.

A magyar és ecuadori kutatók célja az Amazonas vízrendszeréhez tartozó Ecuadori Andok folyóiban előforduló, antropogén eredetű szerves […]

Mobilitási pályázatot hirdet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

MOVE támogatás igénylőlap (docx)

A pályázati felhívás és a hozzátartozó tovább mellékletek a HUN-REN oldalán találhatóak meg az alábbi linken:HUN-REN mobilitási pályázat

By |2026/11/19|News

Kiállás a kutatóközpont főigazgatója mellett

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársaiként és vezetőiként meggyőződésünk, hogy a 2026. április 21-i, HUN-REN főigazgatók által közösen kiadott ‘NYILATKOZAT A HUN-REN MAGYAR KUTATÁSI HÁLÓZAT JÖVŐJÉRŐL’ nyilatkozat a kutatói közösség hosszú távú érdekeit szolgálja, és egyúttal előmozdítja a szükséges szakmai diskurzust is, különös tekintettel a tudományos autonómia, az intézményi önállóság és a kiszámítható, hatékony működési keretek biztosítására.

Támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek a kutatóhálózat működésének átgondolását, a szakmai szempontok erőteljesebb érvényesítését és a kutatói közösség bevonásán alapuló döntéshozatalt célozzák. Hiszünk abban, hogy a magyar kutatás és innováció jövője szempontjából kulcsfontosságú a nyílt, szakmai alapú párbeszéd, és ebben intézményünk vezetése felelős és elkötelezett szerepet vállal, ahogyan azt korábban is tette.

Főigazgatónk kiállását a teljes kutatói közösség érdekeit képviselő megszólalásnak tekintjük, és intézményünk vezetése iránti bizalmunkat fenntartjuk.

Nyilatkozat a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jövőjéről

HUN-REN-IVK-nyilatkozatLetöltés

Rangos állami kitüntetés Michalkó Gábornak

Március 15. alkalmából Magyarország köztársasági elnöke Michalkó Gábornak, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadójának, a Pannon Egyetem GTK egyetemi tanárának a magyar turizmus fejlesztése érdekében végzett iskolateremtő kutatói és oktatói munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta. A díjat Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter 2026. március 13-án a Hagyományok Házában adta át a kitüntetettnek. A rangos állami elismeréshez szívből gratulálunk!

By |2026/03/17|FTI, News

Gyógyszermaradványok a talajban: láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.

Az első vizsgálatban a kutatók a gyökérkiválasztás során termelődő szerves savak hatását elemezték a három gyógyszermaradvány megkötődésén keresztül. Kimutatták, hogy a kis molekulatömegű szerves savak fokozhatják a karbamazepin és a diklofenák gyógyszermaradványok megkötődését, amelyek így feldúsulhatnak a feltalajban. Ez különösen az alacsony szervesanyagtartalmú talajokban figyelhető meg, mivel a szerves anyag nagy megkötési kapacitása amúgy uralná a megkötődés dinamikáját. Az ösztrogénszármazék esetén viszont már a savak jelenléte nélkül is erős a kötődés a talajrészecskékhez. Mivel a gyökérzónában termelődő szerves savak koncentrációja az idő során […]

By |2025/11/05|News
  • Permalink Gallery

    A Magyar Földrajzi Társaság Vándorgyűlése és Közgyűlése Szegeden

A Magyar Földrajzi Társaság Vándorgyűlése és Közgyűlése Szegeden

2025. szeptember 20-án, szombaton délután Szegeden, az MTA Szegedi Területi Bizottság (SZAB) székházában tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Földrajzi Társaság (MFT). Ennek eredményeként az MFT megújult tisztikarának többsége a CSFK Földrajztudományi Intézet (FTI) kutató közül került ki: elnök Prof. Dr. Kovács Zoltán akadémikus, kutatóprofesszor, alelnök Prof. Dr. Egedy Tamás tudományos főmunkatárs és Dr. Nemerkényi Zsombor tudományos munkatárs. Az új tisztikarból egyedül a főtitkár, Dr. Horváth Erzsébet nem intézetünk kutatója, hanem az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet tanára.

Az MFT Választmányának régi/új tagja lett Prof. Dr. Kiss Éva tudományos tanácsadó, az MFT Felügyelőbizottság tagjává munkatársaink közül Prof. Dr. Michalkó Gábor tudományos tanácsadót és Dr. Uzzoli Annamária tudományos főmunkatársat választották meg.

Kollégáinknak szívből gratulálunk és sok sikert kívánunk új, megtisztelő szakmai-közéleti feladatuk ellátásához.

By |2025/09/22|FTI, News

XII. Magyar Földrajzi Konferencia (Szeged)

2025. szeptember 18-19-én, csütörtökön és pénteken Szegeden, az MTA Szegedi Területi Bizottság (SZAB) székházában rendezték meg a XII. Magyar Földrajzi Konferenciát, melyen a CSFK Földrajztudományi Intézetének kutatói – a “magyar földrajzos flotta zászlóshajójához” méltó módon – nagy számban és sikerrel szerepeltek: plenáris előadással Erőss Ágnes, szekcióelnökként Erőss Ágnes, Kocsis Károly, Kovács Zoltán, Szalai Zoltán, Uzzoli Annamária, Viczián István, előadóként-szerzőként Bauer László, Dévény Zoltán, Erőss Ágnes, Farkas Márton, Filep Tibor, Gresina Fruzsina, Horváth Zsófia, Jakab Gergely, Kertész Ádám, Király Csilla, Kohut-Ferki Julianna, Kondor Attila, Kovács Zoltán, Kovály Katalin, Michalkó Gábor, Nagy Anna, Szabó Balázs, Szabó Lili, Szalai Zoltán, Szávai Péter, Szeberényi József, Tátrai Patrik, Tuza Benedek, Uzzoli Annamária, Vancsik Anna, Varga György, Viczián István, Zacháry Dóra.

A konferencia során kollégáink közül Pro Geographia Szegediensis kitüntetésben részesült Egedy Tamás, illetve a legjobb fiatal előadóknak járó oklevelet kapott Bauer László, Kohut-Ferki Julianna és Tuza Benedek.

Kovály Katalin a konferencia második reggelén megszervezett Geocafé egyik meghívott beszélgetőpartnere volt, ahol a résztvevők a földrajz jelenlegi helyzetéről és jövőjéről osztották meg gondolataikat.

By |2025/09/22|FTI, News
  • Permalink Gallery

    Nemerkényi Zsombor a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült

Nemerkényi Zsombor a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült

Augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket és művészeti elismeréseket adott át Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Varga-Bajusz Veronika államtitkár Budapesten, a Pesti Vigadóban. Nemerkényi Zsombor, Intézetünk Kartográfiai és Geoinformatikai Munkacsoportjának vezetője kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. Az elismeréshez kutatóközpontunk nevében gratulálunk, további sikeres munkát kívánunk!

By |2025/08/22|FTI, News

Kiemelkedő szakmai párbeszéd az Eróziós Kerekasztalon

2025. április 14-én ismét megrendezésre került a több évtizedes múltra visszatekintő “Eróziós Kerekasztal”, amelynek ezúttal a CSFK Földrajztudományi Intézete adott otthont. A rendezvény szervezője idén a Magyar Tudományos Akadémia X. Osztály Természetföldrajzi Tudományos Bizottságának Talajföldrajzi Albizottsága volt. Az eseményen a hazai erózióval foglalkozó szakemberek vettek részt, akik rövid bemutatkozó előadásokkal alapozták meg a közös gondolkodást. A felvetett témákat ezt követően kerekasztal-megbeszélés formában dolgozták fel. A résztvevők aktuális kérdéseket, kutatási eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat vitattak meg élénk, ugyanakkor építő jellegű szakmai párbeszéd keretében. A találkozót konszenzusos tervek és jövőbeni együttműködési lehetőségek megfogalmazása zárta, amelyek új lendületet adhatnak az erózióval kapcsolatos hazai kutatásoknak és gyakorlatoknak.

By |2025/04/16|FTI, News