A HUN-REN CSFK, a Pannon Egyetem és az ecuadori Cuencai Egyetem (Universidad de Cuenca) kutatói egy közös kutatási projekt keretében vizsgálták az Amazonas vízrendszeréhez tartozó folyók szennyezettségét Ecuadorban. A kutatók elsősorban a szerves mikroszennyezők (egyes gyógyszermaradványok, peszticidek, ipari szennyezők) jelenlétét, a koncentrációk évszakos ingadozását, azok csapadékviszonyoktól való függését elemezték 2023 és 2025 között. A vízmintákból összesen 34 vegyületet sikerült kimutatni, közülük 13 szennyezőt korábban soha nem detektáltak az Amazonas-vízgyűjtő folyóvizeiben. A terepi tapasztalatok és a klímamodellek alapján az éghajlatváltozás növeli a száraz időszakok gyakoriságát és hosszát, emellett felerősíti az ENSO (El Niño – Déli Oszcilláció) jelenség intenzitását az Amazonas-medencében, ami tovább súlyosbítja az mikroszennyezők által okozott stresszt a felszíni vizekben. A több éven át zajló kutatás eredményeit a kutatók a nemzetközileg magasan jegyzett Environmental Pollution nevű tudományos szaklapban publikálták.
Az Amazonas-medence Földünk egyik legjelentősebb hidrológiai és ökológiai rendszere. A csaknem 9 millió km2-es területű régió nyolc dél-amerikai országra (Brazília, Peru, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname) és Francia Guyana területére terjed ki. A biodiverzitás egyedülállóan gazdag a térségben, a medence a Földön ismert fajok jelentős hányadának, számos növény-, rovar-, madár-, hal- és emlősfajnak ad otthont. Ennek a hatalmas ökológiai gazdagságnak az egyik alapja az Amazonas folyó vízrendszere, ami az Andoktól az Atlanti-óceánig gyűjti a térség csapadékvizeit, és édesvízi ökológiai hálózatként funkcionál. A medence folyói azonban egyre nagyobb emberi eredetű terhelésnek van kitéve: az intenzív mezőgazdasági és bányászati tevékenység mellett a növekvő népesség következtében keletkező kommunális szennyvíz is jelentős veszélyt jelent a vízminőségre. A helyzetet súlyosbítja az egyébként természetes éghajlati jelenség, az El Niño is, amely az Amazonas-medence nagy részén felmelegedést, a csapadékmennyiség csökkenését és elhúzódó aszályos időszakokat idéz elő.
A magyar és ecuadori kutatók célja az Amazonas vízrendszeréhez tartozó Ecuadori Andok folyóiban előforduló, antropogén eredetű szerves […]

