News

Nyertes ESA pályázat az MTA CSFK-ban

Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet az ESA PECS program – Plan for European Cooperating States – keretében pályázatot adott be.
Az ESA Pályázatértékelő Bizottsága (ESA Tender Evaluation Board) jóváhagyta a GGI „Integrated Sentinel-1 PSI and GNSS technical facilities and procedures for determination of 3D surface deformations caused by environmental processes” című projektjavaslatának támogatását.

Az európai Copernicus program keretében az első Sentinel műhold a Föld felszínének minden eddiginél pontosabb megfigyelését és feltérképezését végzi, ill. az eddigi rendszereknél jóval gyorsabban továbbítja az adatokat a Földre.
A Sentinel–1 a Föld-megfigyelési program hat tervezett szakasza közül az első. A már felbocsátott Sentinel–1A, valamint a későbbiekben pályára állítandó Sentinel–1B, a térképezésben is használt szintetikus apertúrájú radarok segítségével éjjel-nappal képanyagot szolgáltatnak majd a bolygónkról.
A Sentinel–1A figyelemmel kíséri a tengeri jégzónák és az északi sarkvidék változásait, a tengeri környezetet az olajszivárgások felderítése és a hajók helyzetének meghatározása érdekében, de feladata az időjárás-figyelés, a földfelszín – ennek részeként az erdők, vizek és talajok változásának, a fenntartható mezőgazdaság feltételeinek – feltérképezése, a földfelszín mozgásaival kapcsolatos veszélyhelyzetek előrejelzése.
A műholdról érkező adatok jelentős előrelépést tesznek lehetővé a tengerhajózás biztonságának növelésében, az éghajlatváltozás figyelemmel kísérésében, valamint a veszély- és válsághelyzetek kezelésében.
Az elnyert pályázat kutatási előzményeiről egy korábbi, az MTA CSFK GGI honlapján közzétett ismertetőben számoltak be a kutatók. A rendszer adatszolgáltatása még nem teljes körű, de 2014.10.03. óta használható felvételek tölthetők le az ESA honlapjáról. A Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területéről készült első felvételen a kísérleti integrált geodinamikai alappont is jól azonosítható.

Az ESA projekthez a téma iránt érdeklődő végzős MSc szakos hallgatók és fiatal kutatók csatlakozását várják. Érdeklődni és jelentkezni Dr. Wesztergom Viktor intézetigazgatónál lehet, a wv@ggki.hu e-mail címen.

 

  • Permalink Gallery

    Világelső eredmény az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban – Kisbolygók vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel

Világelső eredmény az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban – Kisbolygók vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel

Szabó Róbert (MTA CSFK Csillagászati Intézet) vezetésével a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit, amelyek egyikében Magyarország a legmagasabb tudományos szinten képviselteti magát.

A Kepler-űrtávcső innovatív felhasználási módját az tette lehetővé, hogy a műszer két lendkereke is elromlott a négyből, így az eredeti célkitűzést – egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók által okozott elhalványodásokra vadászva – nem tudta folytatni az űreszköz. A NASA ezért új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára. A Nap sugárnyomását kiegyensúlyozó megoldást egy olyan elrendezés szolgáltatja, amelyben az űreszköz az ekliptika, azaz a Naprendszer síkja mentén végez mintegy 3 hónapnyi megfigyelést egy-egy területről.

A Kepler-űrtávcső az új – K2 nevű – megfigyelési stratégiát jelző, Naprendszer síkjába eső megfigyelési területekkel
(forrás: NASA)
A 600 millió dolláros űrtávcső sokszínű programmal kezdhette “második életét” (K2) 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol – ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat –, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencse-hatás révén bolygókat keres, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat. Mindeközben a rögzített képeket át- meg átszövik a Naprendszerünk “törmelékét” alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelen levő kisbolygók.

Szabó Róbert és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.
A csillagok közel felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást egyébként a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András (szintén MTA CSFK) Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.

A fő […]

Magyar Űrkutatási Fórum 2015.

A Magyar Asztronautikai Társaság és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet közös kezdeményezésére, a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar társszervezésével 2015. május 7-9. között Sopronban kerül megrendezésre a Magyar Űrkutatási Fórum 2015.

A rendezvény a több évtizedes hagyományok alapján a magyar űrkutatás széles fóruma. Lehetőséget biztosít az űrfizika, napfizika, geofizika, légkörfizika, űrgeodézia, planetológia és az űrkutatáshoz kapcsolódó más tudományterületeken, műszaki fejlesztésekben elért hazai eredmények bemutatására, megvitatására. A rendezvényre különösen invitáljuk a fiatal kutatókat, PhD-hallgatókat, egyetemi hallgatókat, akik bemutathatják saját eredményeiket és megismerkedhetnek a hazai űrkutatással foglalkozó magyar szakmai közösséggel.

Előadások bejelentésének és az absztraktok leadásának határideje: 2015. március 20.

További információk: urforum.ggki.hu

 

  • Permalink Gallery

    Dr. Anders M. Jorgensen : Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation

Dr. Anders M. Jorgensen : Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation

Előadás az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben

2015. március 4-én 10:00 órai kezdettel Dr. Anders M. Jorgensen (New Mexico Tech) „Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation” címmel tart előadást az MTA CSFK GGI előadótermében, Sopronban.

Az előadás kivonata:

Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation Dr. Anders M. Jorgensen New Mexico Tech Socorro, New Mexico, USA The Earth’s plasmasphere is a region of dense plasma, originating in the ionosphere, extending nearly to geostationary orbit. The precise extent of the plasmasphere is dynamic. Knowing the exact distribution of plasma in the plasmasphere is important as an input to coupled magnetospheric models. In particular, density gradients inside the plasmasphere and at the plasmapause, are important in controlling waves which are responsible for the growth and decay of the radiation belts. At the most basic level the plasmasphere can be described in terms of plasma exchange with the ionosphere and convection due to an imposed electric field. At that level plasmasphere modeling is relatively simple. However there is currently insufficient knowledge of the drivers, particularly the electric field, to model the plasmasphere boundaries at the most accurate level to provide sufficient quality inputs to wave and radiation belt models. The solution to this problem is to use a data assimilation approach. Data assimilation wraps a feedback loop around the plasmasphere model in which free, ideally unknown, model parameters are adjusted to maximize the agreement between the model and observations. There are many possible implementations of this feedback loop. We use the Ensemble Kalman Filter in which a statistical ensemble of models tracks the observations through linear transformations. In this presentation I will discuss the plasmasphere and observations as well as some examples of data assimilation.

  • Permalink Gallery

    Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: KOCSIS KÁROLY, az MTA CSFK FTI IGAZGATÓJA

Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: KOCSIS KÁROLY, az MTA CSFK FTI IGAZGATÓJA

– Kedves Károly! Mikor döntötte el, hogy geográfus szeretne lenni? Volt esetleg olyan időszak, amikor más irányban mélyült el az érdeklődése, vagy mindig is a földrajz vonzotta?

– A rövid válaszom: korán – soha – mindig. Ennél kicsit bővebben: A geográfia, a tér tudománya hidat képez a természet- és társadalomtudományok között, melyek ismereteit igyekszik szintetizálni a térbeliség alapján. Mindezzel természetesen a kisgyermek még nincs tisztában, ahogy annak idején én sem voltam. Amire a földrajzos pályára vezető úton biztosan emlékszem az a térbeli tájékozódás iránti korai vágy, a mindenféle térképek iránti rajongás és kiváló (jászladányi) általános iskolai és (jászapáti) gimnáziumi földrajz tanáraim személyes példamutatása volt. A későbbi témaválasztásomnál jelentős szerepet játszhatott az a tény, hogy kora gyermekkoromban rábukkantam anyai nagymamám földrajzi atlaszára, melyben természetesen még hazánk a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország szerepelt a honismereti térképek között. Közülük különösen megragadott az ún. „néprajzi” (ma úgy mondanánk etnikai) térkép, mely elképesztően sok nemzet együttélését, mozaikszerű keveredését mutatta az évezredes területen. Ez az 1920-as években kiadott atlasz mondanom sem kell, hogy szinte köszönő viszonyban sem volt azokkal, melyekből az 1960-as, 70-es években nekünk kellett tanulnunk. Ennek is köszönhető, hogy érdeklődésem, később kutatási területem, szinte soha nem állt meg a jelenlegi magyar államhatárnál. Ehhez persze 1990 előtt az egyetemen (KLTE-n), majd munkahelyemen (MTA FKI-ban) olyan tanárokra és munkatársakra, „patrónusokra” volt szükségem, akik megvédtek a politikai kellemetlenségektől és biztosították, hogy az akkor tiltott etnikai, politikai földrajzi kérdésekkel foglalkozzak, ráadásul Kárpát-medencei dimenzióban. A társadalmi problémák térbeli, földrajzi vonzatai és a történettudomány azonban úgy bilincseltek le, hogy a lábam mindvégig a „földön állt”, azokat mindvégig a természeti környezetbe ágyazottan szemléltem. Mindezt úgy értem el, hogy a gimnáziumban matematika-fizika szakos voltam, a KLTE-n pedig a TTK-ra járva a földrajz mellett a biológia szakot […]

IX. Geomatika Szeminárium Sopronban

 

November 13-14-én immár kilencedik alkalommal került sor a nagy hagyományokkal rendelkező tudományos rendezvényre az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben. A Szemináriumon az ország különböző intézményeiből érkezett 54 kutató, egyetemi oktató, PhD-hallgató és szakember vett részt.

Wesztergom Viktor igazgató úr köszöntő szavait követően a kétnapos rendezvényen 5 szekcióban 30 előadás hangzott el geomatematika, nehézségi erőtér, műholdas méréstechnikák, geodinamika és mozgásvizsgálat, távérzékelés és GIS témakörökben. (more…)

Meghívó és Program: MIKROSZKÓPTÓL A REAKTORIG: AZ UTÓBBI ÉVTIZEDEK FEJLŐDÉSE A RÉGÉSZETI FÉMLELETEK ANALITIKÁJÁBAN

 

MEGHÍVÓ

Az MTA X. Osztály Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottságának Archeometriai Albizottsága és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézete a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tisztelettel meghívja Önt a

MIKROSZKÓPTÓL A REAKTORIG: AZ UTÓBBI ÉVTIZEDEK FEJLŐDÉSE A RÉGÉSZETI FÉMLELETEK ANALITIKÁJÁBAN c. előadóülésre.

Az előadóülés időpontja: 2014. november 27. (csütörtök), 10.00 óra
Az előadóülés helyszíne: MTA Kutatóház (Budapest, XI., Budaörsi út 45.), Csarnoképület, II. emeleti előadóterem
Az előadóülés szponzora: Nanotest Hungary Kft.

PROGRAM

10.00: Megnyitó gondolatok
Költő László

10.10: Czajlik Zoltán
Magas ólomtartalmú bronztárgyak az őskorban

10.30: Márton Zsuzsanna
Lézerindukált plazmaspektroszkópia alkalmazása régészeti fémleletek vizsgálatára: kvalitatív és kvantitatív eredmények

10.50: Havancsák Károly, Dankházi Zoltán, Kalácska Szilvia, Varga Gábor
Fémek vizsgálata kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóppal

11.10: Szabó Géza, Kovács Árpád, Barkóczy Péter
Az archeometria szerepe, jelentősége a fémleletek készítési helyének meghatározásában és a történeti folyamatok nyomonkövetésében a bronzkor-vaskor váltásának időszakában

11.30: Török Béla
Archeometallurgia és/vagy archeometria – összhang és egyedi vonatkozások az ARGUM projektjeinek tükrében

11.50: Mertinger Valéria, Benke Márton
Fémleletek röntgendiffrakciós vizsgálatainak speciális lehetőségei

12.10: Csedreki László, Langó Péter, Szikszai Zita
Fémleletek vizsgálata ionnyaláb analitikai módszerekkel

12.30-13.30: Szünet

13.30: Kasztovszky Zsolt, Maróti Boglárka
Ezüsttárgyak neutronos vizsgálatainak lehetőségei és nehézségei

13.50: Maróti Boglárka
Fémek vizsgálata PGAA-val és komplementer módszerekkel

14.10: Káli György, Vágner Zsolt, Rosta László
A szíriai Margat várából előkerült középkori vasfegyverek előzetes neutrondiffrakciós vizsgálata

14.30: Kiss Viktória, Barkóczy Péter, P. Fischl Klára, Horváth Eszter, Kasztovszky Zsolt, Káli György, Kis Zoltán, Maróti Boglárka, Szabó Géza
Bronzkori fémtárgyak roncsolásmentes és roncsolásos vizsgálatainak tanulságai

14.50: Weiszburg Tamás, Gherdán Katalin, Ratter Kitti, Zajzon Norbert, Bendő Zsolt, Radnóczi György, Takács Ágnes, Váczi Tamás, Varga Gábor, Szakmány György
Technológiai nanonyomok korai ezüsttárgyakon

15.10: Fórizs István, Mozgai Viktória
Új izotópgeokémiai módszer ezüsttárgyak nyersanyaga származási helyének meghatározására: ólom-, ezüst- és rézizotópok együttes alkalmazása

15.30: Zárszó
Szakmány György, az Archeometriai Albizottság elnöke

Az előadóülés után:
Az Archeometriai Albizottság tisztújítása

Előadóülés meghívó és program letölthető változat – pdf

Prof. Earle Williams – Lightning and Climate

Meghívó előadásra

Prof. Earle Williams (Massachusetts Institute of Technology, USA) az MTA vendégkutatói-programja révén kapcsolódott be a soproni Geodéziai és Geofizikai Intézet tudományos tevékenységébe. A vendégprofesszor „Lightning and Climate” című előadására november 18-án du. 13.00 órai kezdettel Budapesten, az MTA Székházban kerül sor.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Invitation

CSFK Nyílt Nap: Részletes Program

CSFK Nyílt Nap: Meghívó és előzetes program

Bemutatkoznak a Kutatóközpont intézetei
Ismeretterjesztő előadások a csillagászat és a földtudomány (földrajz, geodézia, geofizika, geokémia, geológia) témaköreiből Interaktív találkozás a kutatókkal, ismerkedés a tudományos kutatás világával és eredményeivel
Utazó planetárium
Geofizikai műszerbemutató (szeizmológiai állomás, magnetométer, földradar, geoelektromos tomográfia)
Laboratóriumlátogatás (kis csoportokban, korlátozott férőhellyel)

Időpont: 2014. november 6. 10 órától
Helyszín: Budapest, XI. kerület, Budaörsi út 45. (MTA Kutatóház)
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Az érdeklődők az mlatos@geokemia.hu e-mail címen jelezhetik részvételi szándékukat. A laboratóriumi látogatásra a forizs.istvan@csfk.mta.hu címen lehet jelentkezni.

Ismeretterjesztő előadások a csillagászat és a földtudomány (földrajz, geodézia, geofizika, geokémia, geológia) témaköreiből
2014. november 6. 14 órától
Csillagászat
Kiss László: A változócsillagászat újdonságai
Kiss Csaba: Apró égitestek a Naprendszer peremén
Sárneczky Krisztián: Üstökösök
Geokémia
Sipos Péter: Ezerarcú geokémia
Czuppon György: A múltbeli éghajlat nyomában
Fórizs István: Archeometria – műkincsek rejtett titkairól geokémikus szemmel
Földrajztudomány
Egedy Tamás-Erőss Ágnes: Átok vagy áldás? – a budapesti bulinegyed a városkutató geográfus szemével
Michalkó Gábor: Turizmus gyermekszemmel: a családi utazások főszereplői a földrajzi kutatás fókuszában
Szalai Zoltán-Madarász Balázs-Jakab Gergely: Geográfusok az eltűnő feketeföld nyomában
Varga György: Porrá lett jégkorszakok – ahogy a geográfus látja
Geofizika
Klébesz Rita: Kőzetek a mélyből: A Föld belső szerkezetének kutatása kőzettani szemszögből
Kis Árpád: Űridőjárás és a modern civilizáció

Az előadások 15 percesek, folyamatosan követik egymást.
Meghívó – pdf