CSFK

  • Fantáziakép a James Webb-űrtávcsőről, háttérben a Chamaeleon I csillagkeletkezési területtel (forrás: NASA, ESA, CSA, M. Zamani (ESA/Webb), F. Sun, Z. Smith, and the Ice Age ERS Team)
    Permalink A JWST segítségével kutatják a csillagkeletkezés rejtélyeitGallery

    A JWST segítségével kutatják a csillagkeletkezés rejtélyeit

A JWST segítségével kutatják a csillagkeletkezés rejtélyeit

Szerző: Kóspál Ágnes, tudományos tanácsadó

120 millió forint kutatási támogatást nyert a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program ADVANCED pályázatának keretében Kóspál Ágnes, a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója. Kutatócsoportjával a fiatal csillagok körüli korongok változékonyságát fogják vizsgálni. Az James Webb-űrtávcső adatait egyedülálló módon az ESO Nagyon Nagy Távcsövén lévő MATISSE műszer infravörös interferometriás méréseivel kombinálják, amely lehetővé teszi a korongok szerkezetének és összetételének minden eddiginél kifinomultabb modellezését.

Az elmúlt évtizedek bolygókereső kutatóprogramjai megmutatták, hogy a legtöbb exobolygórendszer a mi Naprendszerünktől jelentősen eltérő szerkezetű lehet. Ez a változatosság a bolygók szülőhelyéül szolgáló és a kialakulóban levő csillagot anyaggal ellátó csillagkörüli korongok sokféleségéből ered. A korongoknak a Nap-Föld távolságnak megfelelő méretű belső régiója különös jelentőséggel bír. Itt, a hóhatáron belül, a jégburok nélküli szilárd szemcsék földtípusú kőzetbolygókká állhatnak össze. A korong fizikájának és a földszerű bolygók kialakulásának teljes megértéséhez több skálán, több hullámhosszon és több időpontban felvett méréseken alapuló megközelítésre van szükség. Ennek a megközelítésnek a kidolgozására kaptak a kutatók 120 millió forint támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól, annak Nemzeti Kutatási Kiválósági Programja révén.

A projekt, amely 2025. január 1-én indult, egy ambiciózus, célzott és időszerű kutatási program. A kutatók a James Webb-űrtávcső egyedülálló képességeit használják fel, az űradatokat kombinálva az ESO Nagyon Nagy Távcsövén lévő MATISSE műszerrel végzett infravörös interferometriával, valamint más világszínvonalú optikai, infravörös és milliméteres műszerek méréseivel. A kutatócsoportot Kóspál Ágnes pályázatvezető, Varga József posztdoktori kutató és Lis Zwicky doktori hallgató alkotják, szoros együttműködésben a Konkoly Űrcsillagászat, Bolygó- és Csillagkeletkezés Csoport más tagjaival. „Célunk hogy a csillag- és bolygókeletkezéssel kapcsolatos olyan nyitott kérdésekre válaszoljunk, amelyek a belső korong kis skálájú szerkezetével, a bolygók építőköveivel és a földtípusú bolygók kialakulásának környezetében zajló dinamikus folyamatokkal kapcsolatosak,” magyarázza Kóspál Ágnes. A program a James Webb-űrtávcsővel és […]

Írta |2025/04/15|CSFK, Hírek, konkoly|0 Hozzászólás
Tovább
  • Permalink Gallery

    Kiváló Kutatási Infrastruktúra címet kapott a HUN-REN CSFK GEOLAB

Kiváló Kutatási Infrastruktúra címet kapott a HUN-REN CSFK GEOLAB

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) 2024-ben felhívást tett közzé a magyarországi kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatban, amelynek célja a korábban adományozott Kiváló Kutatási Infrastruktúra minősítések megújítása, illetve új címek adományozása volt.

A CSFK Földrajztudományi, valamint Földtani és Geokémiai Intézeteinek laboratóriumai szoros együttműködésben pályáztak a minősítésre. Ennek érdekében Kondor Attila Csaba, a CSFK innovációs menedzsere koordinálásával, számos munkatárs közreműködésével létrehozták a HUN-REN CSFK GEOLAB Földtudományi Kutatási Infrastruktúra önálló arculatát, valamint honlapját, és a pályázatot már a közös kutatási infrastruktúra égisze alatt nyújtották be.

A hosszú elbírálási szakaszt követően 2024 novemberében az NKFI Hivatal Kiváló Kutatási Infrastruktúra címet adományozott a GEOLAB-nak. Az ünnepélyes oklevél-átadóra 2025. február 6-án került sor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol az innovációs menedzser vette át az elismerést. Immár összesen 111 minősített kutatási infrastruktúra üzemel Magyarországon, köztük a már korábban kiváló minősítést nyert, szintén a CSFK által működtetett Piszkéstetői Obszervatóriummal.

Kondor Attila Csaba, a HUN-REN CSFK innovációs menedzsere az elismerő oklevéllel

A HUN-REN CSFK GEOLAB Kiváló Kutatási Infrastruktúra címet szerzett

Írta |2025/02/21|CSFK, FGI, FTI, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább
  • Permalink Gallery

    A HUN-REN CSFK két fiatal kutatója is Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült

A HUN-REN CSFK két fiatal kutatója is Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült

A 25 Akadémiai Ifjúsági Díj közül a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Szabó Lili(Földrajztudományi Intézet) és Könyves-Tóth Réka (Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet) révén idén két díjat is elhozott.

A díj elnyerésére egyéni munkával elért tudományos és műszaki eredménnyel lehetett pályázni. A díjat alapító főtitkári utasítás a benyújtható pályázati témák típusainak széles körét határozta meg, nevezetesen: könyv, cikk, cikksorozat, szabadalom, találmány, doktori értekezés, amely elismerő hazai vagy külföldi szakmai visszhangot váltott ki. Az Akadémiai Ifjúsági Díj célja elsősorban a pályamunkájuk alapján arra érdemes fiatal kutatók minél nagyobb számának elismerése, tudományos munkájuk ösztönzése, támogatása.

Az elismeréshez gratulálunk és további sikereket kívánunk díjazottjainknak!

Írta |2025/02/20|CSFK, FTI, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább

CSFK Álláspályázat: Belső ellenőr

Belső ellenőr – 2024.09.19.

Írta |2024/09/19|Állásajánlatok, CSFK|0 Hozzászólás
Tovább

CSFK Álláspályázat: Pénzügyi és számviteli ügyintéző

Pénzügyi és számviteli ügyintéző – 2024.05.30

Írta |2024/05/30|Állásajánlatok, CSFK|0 Hozzászólás
Tovább

Egykori eljegesedések nyomában a Balkán-félszigeten

Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia

A Balkán-félszigeten jelenleg csak néhány, már eltűnőfélben levő apró gleccser található. Azonban az egykori jégárak által létrehozott felszínformák és a lerakott glaciális üledékek tanúsága szerint korábban nagy kiterjedésű jégsapkák és völgyi gleccserek terpeszkedtek a 2000 m-es magasságot meghaladó hegységek területén. Napjaink kutatásai során a legnagyobb kihívást az egykori eljegesedések idejének meghatározása, valamint a kialakulásukhoz és visszahúzódásukhoz vezető klimatikus feltételek rekonstruálása jelenti.

A CSFK Földtani és Geokémiai Intézetében, egy Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia által vezetett, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott kutatás (FK 124807) a Balkán-félsziget több magashegységében vizsgálja az eljegesedésekhez köthető felszínformákat. Egy frissen megjelent tanulmányban .

A kutatás során végzett térképezés és gleccser-rekonstrukció eredményeként elmondható, hogy a kutatási területen rekonstruált legnagyobb gleccserek területe elérte a 45 km2-t és maximális vastagsága 260 m körüli lehetett. A helyben keletkező kozmogén 10Be izotópos kitettségi kor meghatározás alapján e jégárak az utolsó glaciális maximum során, ~24-20 ezer évvel ezelőtt jöhettek létre, és gyors visszahúzódásuk ~19 ezer éve kezdődött. A rekonstruált gleccserek segítségével az egykori hőmérséklet és csapadékviszonyok modellezhetők. E glacio-klimatológiai modellezés azt sugallja, hogy az utolsó eljegesedési maximum idején a Balkán-félsziget központi részén a mainál 20-40%-kal több csapadékra és 10-12 °C-kal hűvösebb évi átlaghőmérsékletre volt szükség.

Ruszkiczay-Rüdiger, Z., Temovski, M., Kern, Z., Madarász, B., Milevski, I., Lachner, J., & Steier, P. 2022. Late Pleistocene glacial advances, equilibrium-line altitude […]

Írta |2022/09/30|CSFK, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább
  • Permalink Időszaki kiállítás a Pásztói Múzeumban Berentés Ágnes „Barlangok és tűzhányók” című képválogatásábólGallery

    Időszaki kiállítás a Pásztói Múzeumban Berentés Ágnes „Barlangok és tűzhányók” című képválogatásából

Időszaki kiállítás a Pásztói Múzeumban Berentés Ágnes „Barlangok és tűzhányók” című képválogatásából

Időszaki kiállítás a Pásztói Múzeumban Berentés Ágnes „Barlangok és tűzhányók” című képválogatásábólBerentés Ágnes, a CSFK Földtani és Geokémiai Intézetének (FGI) több kutatási projektjét – mintpéldául az MTA és az ELKH által finanszírozott NANOMIN és a NANOCARB projekteket – is segítőbarlangász szakértő csodálatos képeit a Magyar Tudományos Akadémia Székházában is bemutattaegy konferenciához kapcsolódó kiállítás keretében. A képeket látva Dr. Hír János, a Pásztói Múzeumigazgatója azzal a kéréssel fordult Berentés Ágneshez és az FGI vezetéséhez, hogy egy időszakikiállítás keretében kiállíthassa a képeket. Az alábbiakban Dr. Hír János összefoglalóját olvashatjuk.A nagy örömmel várt és fogadott kiállítás megnyitójára 2022. június 25-én került sor a MúzeumokÉjszakája helyi rendezvénye keretében. A nyomtatott képanyag két teremben kap helyet, a digitálisfotóanyag vetítése multifunkciós tábla segítségével történik. A Pásztói Múzeum természettudományitematikus múzeum, így a látogatók állandó kiállításaink, az Évmilliók üzenete Nógrádban és azásványokat, kőzeteket, ősmaradványokat bemutató látványraktár mellett további kapcsolódótermészettudományos ismereteket szerezhetnek a fotókiállításnak köszönhetően. A nálunkmegszokott, egyéni tárlatvezetésekkel kiegészítve széleskörű élményekkel igyekszünk gazdagítani amúzeumlátogatást.Az intézmény évtizedes múzeumpedagógiai tapasztalatait hasznosítva muzeológus ésmúzeumpedagógus által tartott gyermekfoglalkozások hozzák közelebb a természetet a fiatalabbkorosztályhoz. Az idei nyári napközis táborok során egy egész nap a barlangok és a tűzhányóktémájára volt építve; az óvodai nevelési, iskolai oktatási év kezdetével pedig többféle foglalkozáskerül megtervezésre és kiajánlásra a helyi és térségi intézmények részére. A szöveges bemutatást, afotók köré épülő részletesebb interaktív foglalkozást kötetlen beszélgetés, kísérletek, ismeretfelmérőtotó, kreatív foglalkozások egészítik ki, valamint a helyi gyűjteményi anyag adta lehetőségeket iskihasználjuk. A visszajelzések és az előzetes bejelentkezések szerint a pedagógusok és a gyerekek isnagyon várják már, hogy megismerkedhessenek a barlangok és tűzhányók világával.

Írta |2022/09/27|CSFK, FGI, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább

Carbonates – workshop, Veszprém, 2022. július 4-5.

A konferencia a Földünk jelentős részét felépítő kalcium-karbonát
ásványtanával és geokémiájával foglalkozik. A kalcium-karbonát
módosulatai a köpenyeredetű olvadékoktól az élő szervezetek vázanyagáig
rendkívüli változatosságban vannak jelen, ásványtani és geokémiai
eszközökkel történő kutatásuk még mindig a tudomány élvonalába tartozó
eredményeket hoz.

A konferencia felhívás anyagai: http://geochem.hu/conf/Carbonates/2022, Carbonate_workshop_mod.pdf, Carbonate_workshop_mod.ppsx

A konferencia programja: Carbonate_workshop_program.pdf

Carbonates – workshop, Veszprém, 2022. July 4-5.
The conference deals with mineralogy and geochemistry of calcium carbonates,
one of the major constituents of our Earth. The modifications of calcium carbonates
are ubiquities, they occur from mantle-derived melts to shells of living organisms.
Their mineralogical and geochemical investigations are still at the forefront of science.

For more detail:
http://geochem.hu/conf/Carbonates/2022, Carbonate_workshop_mod.pdf, Carbonate_workshop_mod.ppsx

The programme: Carbonate_workshop_program.pdf

Írta |2022/04/05|CSFK, FGI, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább

Főigazgatói koncepció 2022-2026

Főigazgatói koncepció 2022-2026

Írta |2021/10/06|CSFK, Hírek, Pályázatok|0 Hozzászólás
Tovább

COST ElectroNet Meeting, Sopron, 2019. szeptember 23-25.

2019. szeptember 23-25 között, a soproni Geodéziai és Geofizikai Intézetben  került megrendezésre a „COST Action CA15211, Atmospheric Electricity Network: coupling with the Earth System, climate and biological systems (ELECTRONET)” idei találkozója. Az összejövetelen 22 országból (Bulgária, Ciprus, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Ukrajna) mintegy 80 kutató vett részt. A légköri elektromosság különböző tématerületeinek megfelelően a COST Akció kezdetekor (2016) öt munkacsoport (WG) alakult: WG1-koordinált európai mérési hálózat létrehozása különböző légelektromos paraméterekre: potenciálgradiens, Schumann rezonancia, természetes radionuklidok, légköri ionok, ionoszféra/magnetoszféra állapot jellemzői; WG2-természetes radionuklidok/ ionoszféra, mint a természeti kockázatok (pld. földrengés, légszennyezés, stb.) indikátorai; WG3-éghajlati vonatkozások; WG4-biológiai vonatkozások; WG5-műszerfejlesztés). A hálózatépítés és az évenkénti összejövetelek célja, hogy a légköri elektromosság különböző aspektusaival foglakozó kutatókat összehozza, az interdiszciplinális kutatási területeket összehangolja, megismerje/átvegye a „know how”-t és megalapozza a jövőbeni együttműködéseket. A GGI légköri elektromossággal foglalkozó munkatársainak a kutatási területe szervesen kapcsolódik több munkacsoport témájához, aktívan részt vesznek azok munkájában. A soproni rendezvénynek méltó és korszerű otthont adott a GGI felújított épülete. Sopron varázsa, a szakavatott borkóstolóval egybekötött baráti vacsora a Gambrinus-étterem különtermeiben mind-mind hozzájárultak a soproni COST-rendezvény sikeréhez emlékezetessé tételéhez, ahogy az a résztvevők visszajelzései alapján elmondható.

Írta |2019/10/08|CSFK, GGI, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább