Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia
A Balkán-félszigeten jelenleg csak néhány, már eltűnőfélben levő apró gleccser található. Azonban az egykori jégárak által létrehozott felszínformák és a lerakott glaciális üledékek tanúsága szerint korábban nagy kiterjedésű jégsapkák és völgyi gleccserek terpeszkedtek a 2000 m-es magasságot meghaladó hegységek területén. Napjaink kutatásai során a legnagyobb kihívást az egykori eljegesedések idejének meghatározása, valamint a kialakulásukhoz és visszahúzódásukhoz vezető klimatikus feltételek rekonstruálása jelenti.
A CSFK Földtani és Geokémiai Intézetében, egy Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia által vezetett, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott kutatás (FK 124807) a Balkán-félsziget több magashegységében vizsgálja az eljegesedésekhez köthető felszínformákat. Egy frissen megjelent tanulmányban .
A kutatás során végzett térképezés és gleccser-rekonstrukció eredményeként elmondható, hogy a kutatási területen rekonstruált legnagyobb gleccserek területe elérte a 45 km2-t és maximális vastagsága 260 m körüli lehetett. A helyben keletkező kozmogén 10Be izotópos kitettségi kor meghatározás alapján e jégárak az utolsó glaciális maximum során, ~24-20 ezer évvel ezelőtt jöhettek létre, és gyors visszahúzódásuk ~19 ezer éve kezdődött. A rekonstruált gleccserek segítségével az egykori hőmérséklet és csapadékviszonyok modellezhetők. E glacio-klimatológiai modellezés azt sugallja, hogy az utolsó eljegesedési maximum idején a Balkán-félsziget központi részén a mainál 20-40%-kal több csapadékra és 10-12 °C-kal hűvösebb évi átlaghőmérsékletre volt szükség.
Ruszkiczay-Rüdiger, Z., Temovski, M., Kern, Z., Madarász, B., Milevski, I., Lachner, J., & Steier, P. 2022. Late Pleistocene glacial advances, equilibrium-line altitude […]
Gallery