GalleryAz MTA CSFK FTI munkatársa Hatvani István Gábor Junior Prima Díjat (2015) kapott
Az átadásról részletek megtekinthetőek itt.
GalleryFalling Walls Lab 2015 Sopron
A világ számos nagyvárosában megrendezett Falling Walls Lab kezdeményezéshez a Magyar Tudományos Akadémia is csatlakozott idén. A magyarországi esemény házigazdája az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet volt.
Kiss László (MTA CSFK Csillagászati Intézet) megnyitja az eseményt és ismerteti a programot
A „Falling Walls” Konferenciát minden évben november 9-én, a Berlini Fal lebontásának évfordulóján rendezik meg a német fővárosban. A fiatal innovátorok (35 év alatti kutatók, PhD és egyetemi hallgatók, vállalkozók) versenyére Falling Walls Lab címmel a konferencia előtti napon kerül sor. Pályázatot bármely szakterület művelője benyújthat, a szervezők a „Melyik a következő fal, amelyet le kell bontani?” kérdésre várják a válaszokat. A legjobbak szereplési lehetőséget kapnak a németországi konferencián.
A rendezvény közönsége
Az előválogatón a fiatal innovátoroknak három percben közérthetően kellett ismertetniük ötleteiket az ötfős zsűri és a közönség előtt. 2015. szeptember 10-én 14 versenyző mérte össze tudását Sopronban, közülük három fő vehet részt a berlini „Falling Walls Lab”-on.
Szarka László zsűrielnök ismerteti az eredményt
Az eredményt Szarka László akadémikus ismertette. A nyertesek:
Nyertes pályázók (balról jobbra): 2. helyezett: Bakos Mária (MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest), 1. helyezett: Feiszthuber Helga (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest), 3. helyezett: Saraf Saurabh (WaterHubs, Budapest)
1. Feiszthuber Helga, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
Innováció a bőrrák-diagnosztikában – Innovation in Skin Cancer Diagnosis
Producing devices that allow even untrained clinicians to perform skin cancer differential
diagnosis.
2. Bakos Mária, MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest
Fém nélküli katalitikus hidrogénezés – Metal-free catalytic hydrogenation
Going into ”frustrated green”: new innovation to replace metals in hydrogenation technology
3. Saraf Saurabh, WaterHubs, Budapest
Nyomornegyedek viszonyaira tervezett metabolikus infrastruktúra – Metabolic Slum
Infrastructure
WaterHubs is a modular water & sanitary infrastructure solution for high density urban
slums.
GalleryAz MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének és kutatóinak szerepe és részvétele az EUGEO 2015 konferenciáján, Budapesten
2015. augusztus 30. és szeptember 2. között Budapesten került sor az EUGEO 2015 Kongresszusra. Az európai földrajzi társaságokat tömörítő szervezet, az EUGEO kétévente rendezi meg tudományos kongresszusát. Amszterdam, Pozsony, London és Róma után Budapest látta vendégül a világ 45 országából érkező több mint 600 résztvevőt. A Földrajztudományi Intézet az ELTE és a Magyar Földrajzi Társaság mellett társszervezője volt a konferenciának, így több kolléga szervezőbizottsági tagként végzett érdemi munkát a konferencia előkészítő szervező bizottságában.
Kutatóink kollégák társaságában a gálavacsorán
A kongresszuson a Földrajztudományi Intézet kutatói, köszönhetően az MTA CSFK főigazgatói kerete, az OTKA és egyéb projektek támogatásának, szép számmal vettek részt előadóként, szekciót levezető elnökként vagy poszterrel a konferencián. Az intézet kutatói a három nap során összesen 21 előadást tartottak, 9 poszterük szerepelt a poszterszekcióban, 6 szekcióban mint levezető elnökök, egyben pedig mint vitapartner vettek részt a tudományos párbeszédben.
Kovács Zoltán és Kertész Ádám a konferencia megnyitóján
Az intézetben zajló természetföldrajzi kutatásokról Balogh János, Bradák Balázs, Jakab Gergely, Kertész Ádám, Kis Éva, Mészáros Erzsébet, Pálinkás Melinda, Schweitzer Ferenc, Szalai Zoltán, Szeberényi József, Tóth Adrienn, Varga György és Viczián István előadásaiból és posztereiből tájékozódhattak a kongresszus résztvevői.
Az EUGEO közgyűlése a budapesti kongresszuson
A társadalomföldrajzi kutatócsoportokat Balizs Dániel, Berényi Eszter, Egedy Tamás, Erőss Ágnes, Karácsonyi Dávid, Kiss Edit Éva, Kocsis Károly, Kovács Zoltán, Michalkó Gábor, Tátrai Patrik, Szabó Balázs képviselte.
Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói előadás közben: Tátrai Patrik, Kocsis Károly és Erőss Ágnes
Intézetünk Kartogárfiai osztályát Nemerkényi Zsombor képviselte.
További információ elérhető EUGEO 2015 hivatalos oldalán vagy az EUGEO Facebook-on.
Tekintse meg az m1 csatorna tudósítását a konferenciáról a Kék Bolygó c. műsorban a 4:45. perctől.
GalleryEUGEO 2015 – A migrációtól a geomorfológiáig – Európa vezető földrajztudósai Budapesten
A legrangosabb európai földrajztudományi fórum helyszíne augusztus 31. és szeptember 2. között Budapest. Az EUGEO, a kontinens földrajzi társaságait összefogó, 1997-ben alakult ernyőszervezet 5. kongresszusán 45 ország 602 kutatója tanácskozik az Európa jövőjét is meghatározó problémákról: többek között demográfiai kérdésekről, klímaváltozásról, urbanisztikáról.
„A hagyományos diszciplínák határai egyre inkább elmosódnak, s ez igaz a földrajztudományra is. Az elmúlt évtizedekben a folyamatban jelentős szerep jutott az Európai Unió által finanszírozott programoknak, amelyekben a hazai földrajztudósok is szép számmal vettek részt” – vázolta a földrajztudomány és művelői helyzetét Kovács Zoltán, az MTA doktora, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke.
Hazai kutatók a nemzetközi porondon
Mint elmondta, a természetföldrajz kutatói leginkább az ökológia, a geológia, a klimatológia, a talajtan és az informatika művelőivel működnek együtt hazai és nemzetközi szinten, míg a társadalomföldrajz kutatói a szociológia, a demográfia, a közgazdaságtan és a politológia képviselőivel alakítanak ki rendszeres kapcsolatot. A természetföldrajzhoz kötődő kutatási témákban nemzetközi szinten is hagyományosan erős a hazai negyedkori geomorfológia, a tájkutatás, a karsztkutatás, a recens felszíni folyamatok (pl. a talajerózió) vizsgálata. A társadalomföldrajzban pedig az etnikai földrajzi, a városföldrajzi, a migrációra, valamint a leszakadó térségekre (perifériák) vonatkozó kutatási eredmények keltették a legnagyobb nemzetközi visszhangot az elmúlt évtizedekben.
A földrajztudomány a hétköznapokban
Az egyik leggyorsabban fejlődő terület a geoinformatika. A földrajztudomány képviselőinek közös nyelve az eredmények térképi ábrázolása. Az adatgyűjtés, tárolás, értelmezés és megjelenítés technikáinak gyors ütemű fejlődése jóvoltából a földrajzi ismeretek nagymértékben gazdagodtak, emellett a földrajzi információk mindennapi használata (pl. GPS, Google Maps) is széles körben elterjedt. A geoinformatika fejlődése töretlen, nap mint nap jelennek meg új eszközök, tudományos módszerek földrajzi folyamatok nyomon követésére.
„A társadalomföldrajzzal foglalkozók az elmúlt években a mobiltelefonok cellaadatai alapján olyan mobilitási folyamatokat tudtak vizsgálni, mint a hétvégi szabadidő eltöltéséhez köthető mozgások vagy az elővárosi […]
GalleryA megújult Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház a gravimetriai kutatások szolgálatában
„A gravitációs árapály javítás területfüggésének vizsgálata a Pannon medencében a nagy pontosságú terepi gravimetriai mérések követelményei szerint” című OTKA kutatási program keretében létrehozott, 3 pontból álló Soproni Gravimetriai Alapvonal tengerszint felett legalacsonyabban (152 m) fekvő pontja a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház belsejében, az itt található ún. lajtamészkő formáció kialakulását, a miocén kor flóráját és faunáját bemutató kiállítási területen létesült.
Itt már 2004-ben, szintén OTKA támogatással és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (jelenlegi nevén Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) szakembereinek segédletével alakított ki az MTA GGKI egy alappontot, amelyet a Kőfejtő gravimetriai felmérésében használtak. Az objektum 2 évvel ezelőtt megkezdett rekonstrukciója miatt azonban új pontot kellett létrehozni, amelynek a költségeit a Soproni Önkormányzat a közel 2 milliárd forintos beruházásból finanszírozta. A további két pont részben OTKA részben MTA CSFK támogatással készült el a Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatóriumban (253 m) illetve a Muckon, a Soproni hegység legmagasabban (522 m) fekvő részén. Mivel a ±(1-2) µGal (1 µGal = 10-8 m/s2) pontossággal mérő ballisztikus graviméterek csak környezeti hatásoktól (szél, szélsőséges hőmérsékleti ingadozások) védetten működtethetők, egy kis fa mérőkamrát kellett emelni a mucki pont fölé.
A VÚGTK FG5X abszolút gravimétere mérés közben a Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatórium gravitációs alappontján
A Muckon létesített gravitációs alappontot védő faház
A kőfejtőbeli pontot is hasonló panel-rendszerű építménnyel látták el a mérések idejére, amelyhez az anyagi erőforrásokat az MTA CSFK Főigazgatói Kerete biztosította a soproni kutatóknak.
A gravitációs alappontot a mérés ideje alatt védő faház a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban a berendezés alatt álló geológiai kiállítási területen
Jakub Kostelecky (VÚGTK) az FG5X abszolút graviméter lézer interferométerének sugármenetét igazítja a fertőrákosi alapponton
Sajnos a gravimetria területén dolgozó magyar szakemberek, illetve az érintett intézmények a pályázati erőfeszítéseik ellenére sem rendelkeznek abszolút graviméterrel, így a cseh Geodéziai, Topográfiai és Kartográfiai Kutatóintézet (VÚGTK – Výzkumný ústav geodetický, topografický […]
Álláshirdetés
MTA CSFK állást hirdet a következő pozícióra: Pályázati munkatárs
GallerySoha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról
Port okádó kutak és gödrök formájában először sikerült közelről megfigyelni, hogyan válik aktívvá egy üstökös magja. Tóth Imre, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója személyében magyar tagja is van annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájával közelről tanulmányozza a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. A gáz- és porkibocsátási források megfigyelése alapvető ismeretekkel járul hozzá az üstökösök aktivitásának megértéséhez. A kutatócsoport a Nature-ben számolt be eredményeiről.
A Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös közelében (illusztráció)
Forrás: ESA/ATG medialab; ESA/Rosetta/Navcam
Egy üstökös legfontosabb része a szilárd mag, vagyis az a Nap körüli pályán keringő kis égitest, amely szinte változatlan formában őrzi a bolygórendszerünk kialakulásának idején uralkodó fizikai és kémiai viszonyok lenyomatát. Az ilyen értelemben őseredeti objektumok legtöbbje vagy a távoli Oort-féle üstökösfelhőből, vagy a Neptunusz pályáján túli, kis égitesteket tartalmazó régióból származik. A megfigyelhető üstökösök pályaváltozások következtében kerülnek a Naprendszer külső vidékeiről a belső térségbe, s ahogy közelednek a Naphoz, magjuk felszínéről jeges-poros anyag szabadul ki: atomok, ionok, molekulaionok, gázmolekulák, gyökök, valamint porrészecskék. Így képződik a mag körüli por- és gázburok, a kóma (más néven a nevüket adó „üstök”). A Nap elektromágneses sugárzása és a bolygóközi plazmaáramlás, a napszél a kóma anyagát „elfújja”, aminek hatására hosszan elnyúló gáz- és porcsóváik alakulnak ki.
Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondáját azért küldték a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös (67P/C-G) közvetlen közelébe, hogy kiderítsék, valójában hogyan válik aktívvá – azaz gáz- és poranyagot kibocsátóvá – egy üstökös, illetve pontosan mi az üstökösaktivitás mechanizmusa. A szonda műszereivel az aktivitás kezdetétől fogva közvetlen közelről tanulmányozza az üstököst. A megfigyelés időszaka kiterjed a napközelségre (2015. augusztus 13.), amikor az üstökös áthalad pályájának Naphoz legközelebb eső pontján (ekkor lesz a legnagyobb a gáz- és porkibocsátása), majd folytatódik, mikor a Naptól távolodva az üstökös aktivitása alábbhagy.
A 67P/C-G a Jupiter üstököscsaládjához tartozik (más elnevezéssel ekliptikai üstökös). […]
Az MTA CSFK fiatal kutatói állásokat hirdet
A Csillagászati Intézet felhívása: CSI_fikut_2015
A Földrajztudományi Intézet felhívása: FTI_fikut_2015
A Földtani és Geokémiai Intézet felhívása: FGI_fikut_2015
A Geodéziai és Geofizikai Intézet felhívásai: GGI_fikut1_2015 , GGI_fikut2_2015
GalleryMagyar Űrkutatási Fórum 2015 képekben és véleményekben
2015. május 7-9. között Sopronban került sor a Magyar Űrkutatási Fórum 2015 (XXIX. Ionoszféra- Magnetoszférafizikai Szeminárium) konferenciára. A rendezvény házigazdája az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet volt.
A rendezvény a több évtizedes hagyományok alapján a magyar űrkutatás széles fóruma. Lehetőséget biztosít az űrfizika, napfizika, geofizika, légkörfizika, űrgeodézia, planetológia és az űrkutatáshoz kapcsolódó más tudományterületeken, műszaki fejlesztésekben elért hazai eredmények bemutatására, megvitatására.
A Magyar Űrkutatási Fórumot Török Ádám, az MTA főtitkára nyitotta meg. Azt követően, Ábrahám Péter, MTA CSFK főigazgató és Bacsárdi László, MANT főtitkár köszöntő beszédei hangzottak el.
Wesztergom Viktor, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet igazgatójának üdvözlő szavai után a konferenciát Szarka László, az MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztály vezetőjének előadása nyitotta meg. Az előadás címében Madách Imre, Az ember tragédiája c. drámai költeményének egyik mély gondolatával találkozott a hallgatóság.
Szarka László főosztályvezető előadása
Török Ádám főtitkárt Magyarország ESA-csatlakozásáról kérdeztem, illetve arról, hogy mik a Magyar Tudományos Akadémia tervei a magyar űrkutatás támogatását illetően.
P.T.: Egy közgazdaságtannal foglalkozó szakembernek mi a véleménye a magyar űrkutatásról, illetve Magyarország ESA-hoz való csatlakozásáról?
T.Á.: Én nem ismerem a magyar űrkutatás részleteit, azt tudom, hogy egy, a világban nagyon komolyan megbecsült iparágnak van néhány komoly kapacitása Magyarországon. Nyilván ez önmagában is értékes, mert nagyon jelentős hozzáadott szolgáltatást – ezt úgy hívják a közgazdászok, hogy hozzáadott értékkel bíró terméket – tud exportálni. Mert végül is ez export. Még fontosabbak azt hiszem, a terület továbbgyűrűző hatásai: hogy kinevel egy szakembergárdát, hogy nagyon igényes és versenyképes telephelyeket hoz létre. Olyan ez, mint amikor egy kavicsot dobunk a vízbe, hullámok keletkeznek a víz felületén, egyre nagyobb koncentrikus köröket gerjeszt maga körül – ilyen hullámokat tud gerjeszteni ez a terület is.
P.T.: Az Ön kutatási területe kapcsolódik-e, vagy kapcsolódott-e valamikor – esetleg projekt révén – az űrkutatáshoz?
T.Á.: Kutatás-fejlesztési politika, […]
GalleryAz MTA CSFK Földrajztudományi Intézete idén is ott volt a Felfedezők napján
Immár harmadik alkalommal rendezték meg a Felfedezők napja című rendezvényt a Millenáris Park D épületében. 2015. május 9-én az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének képviseletében testközelből népszerűsíthettük a földrajzot és a földtudományokat a fiatalok körében. Már az év elején megindult a szervezkedés, a rendezvényt megelőző két hónapban összeszedtük az idei csapatot, illetve elkezdtük előkészíteni a feladatokat. Az idei forgatagban nagyobb szerepet vállaltunk: hétpróba helyszín lettünk, így a résztvevő gyerekek és fiatalok kitüntetett figyelmére számíthattunk. A Felfedezők napját ugyanis egy játékos vetélkedő fogja keretbe, amelynek keretében az érdeklődők különböző feladatokat oldhatnak meg, s hét próba teljesítése esetén jó eséllyel indulhatnak a nap végén a fődíjért, amely idén egy kelet-lengyelországi kalandos utazás volt.
(tovább…)