Szikes gyepek állapotfelmérése légi lézerszkenneléssel, vízminőség-védelem támogatása modern geomatematikai adatelemző módszerrel, valamint azobenzol-származékok korábbinál hatékonyabb és környezettudatosabb előállítása – e három témával kapcsolatos pályázatok benyújtói vehették át az idei Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az Akadémia Székházában.

„A klímaváltozás hatásai, a már Európát is sújtó természeti katasztrófák arra figyelmeztetnek, hogy át kell alakítanunk a környezettel és annak védelmével kapcsolatos gondolkodásunkat. Ebben jelentős szerep hárul a Magyar Tudományos Akadémiára és annak kutatóira is” – mondta Török Ádám, az MTA főtitkára a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj ünnepélyes átadásán. Az akadémikus arra biztatta az idei díjazottakat, hogy ennek érdekében a tudományos munka mellett az ismeretterjesztésből is vegyék ki részüket.

A Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriuma, a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódva, két témakörben – élő környezettudomány, élettelen környezettudomány – ítélte oda az elismerést.

Az élő környezettudományok területén végzett munkájáért Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa vehette át a díjat a „Natura 2000 állapotfelmérés pannon szikes gyepekben légi lézerszkenneléssel” című pályamunkájáért. Ez a tanulmány első szerzős publikációként a Remote Sensing című nemzetközi folyóiratban jelent meg. A pályamunka a sziki gyepek LiDAR elnevezésű légi lézerszkenneléssel történő Natura 2000 állapotfelmérését mutatja be, amelyet Zlinszky Andrásvezetésével, nemzetközi együttműködésben végeztek.

A munka jelentőségét az adja, hogy nagy területekre olcsón elérhető adatforrás, a LiDAR légi lézerszkennelés önálló, egyéb adatforrásoktól független természetvédelmi alkalmazását alapozza meg. Ezenkívül az első példája annak, hogy egy földi, terepi mérésekre kidolgozott protokollt változtatás nélkül átültessenek távérzékelt adatokra. A gyepterületek nagy fajgazdagsága és térbeli változatossága miatt ezeket az élőhelyeket korábban alig vizsgálták távérzékeléssel. A kutatás folytatásaként várható, hogy a módszert kiterjesztik majd nádasok biodiverzitásának és ökoszisztéma-szolgáltatási potenciáljának nagy pontosságú térképezésére is.

Az élettelen környezettudomány témakörben két kutatónak ítélték oda a díjat. Hatvani István Gábor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai […]

2016. május 31. és június 2. között az MTA székházában nemzetközi konferenciát tartottunk „International Conference on Conservation Agriculture and Sustainable Land Use (CASLU)” címmel. A rendezvényen 35 ország 102 kutatója vett részt szóbeli és poszter előadásokkal. Meghívott előadóként nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatók voltak jelen, és a FAO is vezető tanácsadóival képviseltette magát. A konferenciát élénk szakmai eszmecsere és építő vita jellemezte. A Székházban tartott előadásunkat és a terepi napon kísérleti állomásunk bemutatását a résztvevők elismerése kísérte, nemzetközi együttműködések ötletei merültek föl. A rendezvényt a téma szelleméhez hűen „fenntartható konferenciaként” hirdettük és szerveztük, s a rendezvény minden részletében igyekeztünk kerülni, illetve csökkenteni a környezetterhelést. További képekért kattintson ide.

Varga György, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa „Porviharok és a hullóporos szedimentáció jelentősége pleisztocén környezetrekonstrukciókban és recens környezeti folyamatokban” című pályamunkájáért vehette át a díjat.

Varga György mellett tizenhét fiatal kutató vehette át az Akadémiai Ifjúsági Díjat az MTA Székházában, szakterületüket tekintve a legkülönbözőbb kutatási témák képviselői. Van köztük a magyar honfoglaláskori díszítőművészetet tanulmányozó régész, a szénnanocsövek tulajdonságát vizsgáló fizikus, valamint a mezőgazdasági területek termékenységbecslését műholdas és felszíni mérések alapján végző talajtani szakember. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó fiatal tudósok elismerését Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár adta át.

„Kutatónak lenni jó, jó kutatónak pedig elhivatottnak, kitartónak és kíváncsinak kell lennie” – mondta az idei díjazottakat köszöntő beszédében Török Ádám főtitkár. Mint fogalmazott, az elismerést átvevőkben elég erős a kutatói pálya iránti elhivatottság ahhoz, hogy leküzdjék a vele járó nehézségeket, és rendelkeznek a szükséges tudással, a felfedezők kíváncsiságával, valamint kitartással is. Mindez együtt pedig meghozta az eredményt.

Lovász László elnök az ünnepség végén elmondott zárszavában arra biztatta a fiatal kutatókat, hogy hallassák hangjukat tudományos és közéleti kérdésekben egyaránt, használják ki az együttműködési lehetőségeket más kutatókkal, akár más tudományterületekről is, tudásukat pedig – egykori mentoraikhoz hasonlóan – adják át a következő nemzedéknek.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjak átadásán készített fotókból összeállított képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

A kötet a Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata című térképgyűjtemény harmadik, frissített, bővített, átdolgozott, georeferált és CD-melléklettel ellátott kiadása, mely az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetében készült. A kiadvány a települések szintjén mutatja be az etnikai, vallási, kulturális tekintetben egyedülállóan sokszínű Kárpát-medence és szomszédsága etnikai viszonyainak változását.

A magyar és angol nyelvű kötet három szerkezeti egységből áll. A főtérképen népességarányos kördiagramok érzékeltetik a a térség – legfrisebb népszámlálási adatokra alapozott – etnikai viszonyait. A melléktérképeken az etnikai térszerkezet változásai láthatók tíz időpontban (1495, 1784, 1880, 1910, 1930, 1941, 1960, 1990, 2001, 2011). A mű harmadik egysége a térképmagyarázó szöveg, amely az elmúlt fél évszázad etnikai folyamatait vázolja a vizsgált területen.
Jelen kiadvány egységében ábrázolja a Kárpát-Pannon-térség korábban csak részletekben, országonként bemutatott régióit, így az olvasó az egyes térképeken összesen mintegy 30 ezer település etnikai adatait böngészheti.

A kiadvány megvásárolható vagy megrendelhető az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet könyvtárának elérhetőségein.

2015. augusztus 30. és szeptember 2. között Budapesten került sor az EUGEO 2015 Kongresszusra. Az európai földrajzi társaságokat tömörítő szervezet, az EUGEO kétévente rendezi meg tudományos kongresszusát. Amszterdam, Pozsony, London és Róma után Budapest látta vendégül a világ 45 országából érkező több mint 600 résztvevőt. A Földrajztudományi Intézet az ELTE és a Magyar Földrajzi Társaság mellett társszervezője volt a konferenciának, így több kolléga szervezőbizottsági tagként végzett érdemi munkát a konferencia előkészítő szervező bizottságában.

Kutatóink kollégák társaságában a gálavacsorán
A kongresszuson a Földrajztudományi Intézet kutatói, köszönhetően az MTA CSFK főigazgatói kerete, az OTKA és egyéb projektek támogatásának, szép számmal vettek részt előadóként, szekciót levezető elnökként vagy poszterrel a konferencián. Az intézet kutatói a három nap során összesen 21 előadást tartottak, 9 poszterük szerepelt a poszterszekcióban, 6 szekcióban mint levezető elnökök, egyben pedig mint vitapartner vettek részt a tudományos párbeszédben.

Kovács Zoltán és Kertész Ádám a konferencia megnyitóján
Az intézetben zajló természetföldrajzi kutatásokról Balogh János, Bradák Balázs, Jakab Gergely, Kertész Ádám, Kis Éva, Mészáros Erzsébet, Pálinkás Melinda, Schweitzer Ferenc, Szalai Zoltán, Szeberényi József, Tóth Adrienn, Varga György és Viczián István előadásaiból és posztereiből tájékozódhattak a kongresszus résztvevői.

Az EUGEO közgyűlése a budapesti kongresszuson
A társadalomföldrajzi kutatócsoportokat Balizs Dániel, Berényi Eszter, Egedy Tamás, Erőss Ágnes, Karácsonyi Dávid, Kiss Edit Éva, Kocsis Károly, Kovács Zoltán, Michalkó Gábor, Tátrai Patrik, Szabó Balázs képviselte.

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói előadás közben: Tátrai Patrik, Kocsis Károly és Erőss Ágnes
Intézetünk Kartogárfiai osztályát Nemerkényi Zsombor képviselte.
További információ elérhető EUGEO 2015 hivatalos oldalán vagy az EUGEO Facebook-on.
Tekintse meg az m1 csatorna tudósítását a konferenciáról a Kék Bolygó c. műsorban a 4:45. perctől.

A legrangosabb európai földrajztudományi fórum helyszíne augusztus 31. és szeptember 2. között Budapest. Az EUGEO, a kontinens földrajzi társaságait összefogó, 1997-ben alakult ernyőszervezet 5. kongresszusán 45 ország 602 kutatója tanácskozik az Európa jövőjét is meghatározó problémákról: többek között demográfiai kérdésekről, klímaváltozásról, urbanisztikáról.

„A hagyományos diszciplínák határai egyre inkább elmosódnak, s ez igaz a földrajztudományra is. Az elmúlt évtizedekben a folyamatban jelentős szerep jutott az Európai Unió által finanszírozott programoknak, amelyekben a hazai földrajztudósok is szép számmal vettek részt” – vázolta a földrajztudomány és művelői helyzetét Kovács Zoltán, az MTA doktora, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke.

Hazai kutatók a nemzetközi porondon

Mint elmondta, a természetföldrajz kutatói leginkább az ökológia, a geológia, a klimatológia, a talajtan és az informatika művelőivel működnek együtt hazai és nemzetközi szinten, míg a társadalomföldrajz kutatói a szociológia, a demográfia, a közgazdaságtan és a politológia képviselőivel alakítanak ki rendszeres kapcsolatot. A természetföldrajzhoz kötődő kutatási témákban nemzetközi szinten is hagyományosan erős a hazai negyedkori geomorfológia, a tájkutatás, a karsztkutatás, a recens felszíni folyamatok (pl. a talajerózió) vizsgálata. A társadalomföldrajzban pedig az etnikai földrajzi, a városföldrajzi, a migrációra, valamint a leszakadó térségekre (perifériák) vonatkozó kutatási eredmények keltették a legnagyobb nemzetközi visszhangot az elmúlt évtizedekben.

A földrajztudomány a hétköznapokban

Az egyik leggyorsabban fejlődő terület a geoinformatika. A földrajztudomány képviselőinek közös nyelve az eredmények térképi ábrázolása. Az adatgyűjtés, tárolás, értelmezés és megjelenítés technikáinak gyors ütemű fejlődése jóvoltából a földrajzi ismeretek nagymértékben gazdagodtak, emellett a földrajzi információk mindennapi használata (pl. GPS, Google Maps) is széles körben elterjedt. A geoinformatika fejlődése töretlen, nap mint nap jelennek meg új eszközök, tudományos módszerek földrajzi folyamatok nyomon követésére.

„A társadalomföldrajzzal foglalkozók az elmúlt években a mobiltelefonok cellaadatai alapján olyan mobilitási folyamatokat tudtak vizsgálni, mint a hétvégi szabadidő eltöltéséhez köthető mozgások vagy az elővárosi […]