A 2024-es év legnagyobb tudománynépszerűsítő eseményén, a Science Expo-n vettek részt a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói. A Szépművészeti Múzeumban megrendezett tudományos seregszemlén 80 intézmény képviseltette magát, egyetemek, kutatóintézetek és a gazdasági szektor szereplői mutatták be közös eredményeiket.

A “Megújuló Energia: Új horizontok a fenntarthatóságért” kerekasztal-beszélgetés célja a fenntartható energiaforrások jövőjének, innovációinak és globális hatásainak áttekintése volt, amely során a legnagyobb kihívások és lehetőségek is előkerültek. A műszaki, energiatudományi és kormányzati szereplők közt foglalt helyet Szalai Zoltán, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet főmunkatársa, aki a komplex földtudományi háttér ismeretében vett részt a vitában. A “klasszikus” nap-szél-geotermia téma mellett a kerekasztal-beszélgetés súlypontja a hidrogénnek az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés szabályozásában betöltött szerepe és az ehhez kapcsolódó innováció volt. A mérnöki és földtudományi diszciplínák képviselői között teljes egyetértés volt abban, hogy kontinensünk energiaellátásának biztosításában a megújuló villamosenergia-termelésnek kiemelt szerepe van, továbbá hogy ennek energiahálózatokba történő hatékonyabb integrációjához szükséges tudás is rendelkezésre áll. A légkör széndioxid tartalmának elnyelésével kapcsolatban Szalai Zoltán kiemelte az ökoszisztémák természetes szénnyelő kapacitásait is. A HUN-REN CSFK ilyen irányú kutatási eredményei is bizonyítják, hogy a talajok hatalmas lehetőségeket és tartalékokat jelentenek ezekben a folyamatokban.

A “Klímavédelem: Mit tehet a kormányzat a tudomány támogatásával?” kerekasztal paneljében Varga György tudományos főmunkatársunk vett részt, aki beszélgetőtársaival a klímaváltozás sürgető kihívásait és a fenntartható jövő érdekében szükséges tudományos és politikai együttműködések lehetőségeit vitatta meg. A beszélgetésbe a meteorológia, ökológia, hidrogeológia, mérnök- és földrajztudományok képviselői mellett Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövete is bekapcsolódott on-line a bakui COP29 klímakongresszusról. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a klímaváltozás – melynek hátterében az emberi tevékenységek állnak – valós fenyegetettséget jelent civilizációnkra. Varga György kiemelte, hogy a civilizációs krízis okozta az ökológiai válságot, melynek része a jelenleg zajló antropogén klímaváltozás is. Ennek háttere a […]

2024. június 7-én „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 2.0” címmel került sor Marosvásárhelyen arra a tudományos tanácskozásra, amelyen Michalkó Gábor, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem professzora bemutatta az OTKA által támogatott „Jó hely” kutatási program legújabb eredményeit. Michalkó Gábor a tanácskozás keretében „Helyértés a turizmus szolgálatában” címmel tartott plenáris előadást, majd részt vett a „Kihívások és lehetőségek a székelyföldi niche-turizmustípusokban” témájú, Tóth-Batizán Emese (Transylvania Bloom Initiative) főszervező által moderált kerekasztal-beszélgetésen (az eseményről az Erdélyi Magyar Televízió tudósított).    

Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréséül miniszteri elismerő oklevelet adományozott Michalkó Gábornak, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadójának, a Pannon Egyetem professzorának. A kitüntetést Balogh János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány 2024. május 23-án a Magyar Rendészettudományi Társaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülés keretében adta át. A rangos elismerés hátterében azok a kutatásszervezési és tudományos eredmények állnak, amelyeket a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán 2016-ban alalapított és a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézettel azóta is szorosan együttműködő Turizmusbiztonság Műhely végzett.

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK), a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói azt vizsgálták, hogy a szaharai porviharokkal érkező ásványi por milyen hatással van a hazai fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a villamosenergia-termelési menetrendekre. A Renewable and Sustainable Energy Reviews című rangos tudományos folyóiratban megjelent tanulmány választ ad arra, hogy mikor, honnan és mennyi, illetve milyen ásványi tulajdonságú szaharai por érkezik Magyarország fölé. A kutatók szerint a menetrendezésben figyelembe kellene venni az epizodikus porviharokat, amelyek miatt a besugárzás a vártnál kisebb lesz, azaz kevesebb villamos energiát lehet termelni, mint amennyire a menetrendezők számítottak.

A fotovoltaikus energiatermelés és általában az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kiszámíthatatlanok. A villamos energia, ellentétben például a gázzal, jelenleg lényegében nem tárolható, a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyára van szükség, nincs puffer a rendszerben. A villamosenergia-mixben napról napra változó a fosszilis és a megújuló energiaforrások aránya. Ugyanakkor – éppen a termelés–fogyasztás kényszerű egyensúlyának szükségessége miatt – tudni kell, hogy mekkora lesz a következő napon az időjárásfüggő megújulók aránya a rendszerben. Ha a menetrend nem jó, akkor drága és fosszilis tartalékkapacitások – főként gázerőművek – gyors üzembe helyezésére van szükség.

A 2022-ben hazánk térségében azonosított szaharai porviharos események szállítási útvonalai

A rendszerirányítónak tehát előre tudnia kell, hogy mennyit fognak termelni a naperőművek. Erre vonatkozóan futnak modellek, és rendelkezésre állnak historikus klimatikus adatok is. Ezek a modellek azonban sok paramétert nem vesznek figyelembe, vagy rosszul paramétereznek bizonyos folyamatokat, a historikus adatok pedig a jelenleg zajló klímaváltozás miatt lényegében használhatatlanok.

A HUN-REN CSFK, a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói a korábbi, légköri porral és szaharai porviharos eseményekkel kapcsolatos alapkutatásaikat terjesztették ki egy társadalmi-gazdasági szempontból is jelentékenyebb irányba, nevezetesen arra, hogy az ásványi por milyen hatással van a fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a menetrendekre.

A fotovoltaikus energiatermelés (szürke), a szaharai por légköri mennyisége (narancssárga) […]

December 1-jén Zalakaroson került sor a VIII. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Konferenciára. A HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet társszervezésében megrendezésre kerülő tanácskozás résztvevői a Magyarország kormánya által fémjelzett Neumann János Programban a 9 intézkedéscsoport között nevesített biztonságot tárgyalták a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó ágazat, a turizmus kontextusában. Az eseményen Terdik Tamás r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya, Kardos Pál, az Országos Polgárőr Szövetség elnökhelyettese mellett intézetünk tudományos tanácsadója, Michalkó Gábor (a képen) tartott plenáris előadást. Michalkó Gábor többek között bemutatta az általa hosszú évek óta rendkívül sikeresen gondozott Turizmusbiztonság Műhely aktuális eredményeit és a folyamatban lévő, a rendészettudományi szakemberek által is nagy érdeklődésre számot tartó kutatásokat.

A kutatások társadalmi-gazdasági hasznosulásának Magyarországon is egyre meghatározóbbá váló hozadéka a szabadalmak és védjegyek létrehozása. A természet- és a társadalomtudomány határmezsgyéjén elhelyezkedő geográfia hazai fellegvárában, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetben a közelmúltban két védjegy bejegyeztetésére is sor került. Az egyik a Magyarország Nemzeti Atlasza, a másik egy turizmusföldrajzi fókuszú OTKA kutatási projekt arculatának markánsabbá tételét, illetve eredményeinek hatékonyabb disszeminálását szolgálja.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által regisztrált védjegyek jogosultja a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont.