Belső ellenőr – 2024.09.19.
GalleryA helyértés elmélete és gyakorlata Marosvásárhelyen
2024. június 7-én „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 2.0” címmel került sor Marosvásárhelyen arra a tudományos tanácskozásra, amelyen Michalkó Gábor, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem professzora bemutatta az OTKA által támogatott „Jó hely” kutatási program legújabb eredményeit. Michalkó Gábor a tanácskozás keretében „Helyértés a turizmus szolgálatában” címmel tartott plenáris előadást, majd részt vett a „Kihívások és lehetőségek a székelyföldi niche-turizmustípusokban” témájú, Tóth-Batizán Emese (Transylvania Bloom Initiative) főszervező által moderált kerekasztal-beszélgetésen (az eseményről az Erdélyi Magyar Televízió tudósított).
CSFK Álláspályázat: Pénzügyi és számviteli ügyintéző
Pénzügyi és számviteli ügyintéző – 2024.05.30
GalleryBelügyminiszteri kitüntetés Michalkó Gábornak
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréséül miniszteri elismerő oklevelet adományozott Michalkó Gábornak, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadójának, a Pannon Egyetem professzorának. A kitüntetést Balogh János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány 2024. május 23-án a Magyar Rendészettudományi Társaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülés keretében adta át. A rangos elismerés hátterében azok a kutatásszervezési és tudományos eredmények állnak, amelyeket a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán 2016-ban alalapított és a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézettel azóta is szorosan együttműködő Turizmusbiztonság Műhely végzett.
GalleryA HUN-REN CSFK tudományos főmunkatársának vezetésével a szaharai porviharos események és a hazai napenergetikai előrejelzések pontatlanságának kapcsolatát vizsgálták magyar kutatók
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK), a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói azt vizsgálták, hogy a szaharai porviharokkal érkező ásványi por milyen hatással van a hazai fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a villamosenergia-termelési menetrendekre. A Renewable and Sustainable Energy Reviews című rangos tudományos folyóiratban megjelent tanulmány választ ad arra, hogy mikor, honnan és mennyi, illetve milyen ásványi tulajdonságú szaharai por érkezik Magyarország fölé. A kutatók szerint a menetrendezésben figyelembe kellene venni az epizodikus porviharokat, amelyek miatt a besugárzás a vártnál kisebb lesz, azaz kevesebb villamos energiát lehet termelni, mint amennyire a menetrendezők számítottak.
A fotovoltaikus energiatermelés és általában az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kiszámíthatatlanok. A villamos energia, ellentétben például a gázzal, jelenleg lényegében nem tárolható, a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyára van szükség, nincs puffer a rendszerben. A villamosenergia-mixben napról napra változó a fosszilis és a megújuló energiaforrások aránya. Ugyanakkor – éppen a termelés–fogyasztás kényszerű egyensúlyának szükségessége miatt – tudni kell, hogy mekkora lesz a következő napon az időjárásfüggő megújulók aránya a rendszerben. Ha a menetrend nem jó, akkor drága és fosszilis tartalékkapacitások – főként gázerőművek – gyors üzembe helyezésére van szükség.
A 2022-ben hazánk térségében azonosított szaharai porviharos események szállítási útvonalai
A rendszerirányítónak tehát előre tudnia kell, hogy mennyit fognak termelni a naperőművek. Erre vonatkozóan futnak modellek, és rendelkezésre állnak historikus klimatikus adatok is. Ezek a modellek azonban sok paramétert nem vesznek figyelembe, vagy rosszul paramétereznek bizonyos folyamatokat, a historikus adatok pedig a jelenleg zajló klímaváltozás miatt lényegében használhatatlanok.
A HUN-REN CSFK, a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói a korábbi, légköri porral és szaharai porviharos eseményekkel kapcsolatos alapkutatásaikat terjesztették ki egy társadalmi-gazdasági szempontból is jelentékenyebb irányba, nevezetesen arra, hogy az ásványi por milyen hatással van a fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a menetrendekre.
A fotovoltaikus energiatermelés (szürke), a szaharai por légköri mennyisége (narancssárga) […]
GalleryTurizmusbiztonság-kutatás
December 1-jén Zalakaroson került sor a VIII. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Konferenciára. A HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet társszervezésében megrendezésre kerülő tanácskozás résztvevői a Magyarország kormánya által fémjelzett Neumann János Programban a 9 intézkedéscsoport között nevesített biztonságot tárgyalták a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó ágazat, a turizmus kontextusában. Az eseményen Terdik Tamás r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya, Kardos Pál, az Országos Polgárőr Szövetség elnökhelyettese mellett intézetünk tudományos tanácsadója, Michalkó Gábor (a képen) tartott plenáris előadást. Michalkó Gábor többek között bemutatta az általa hosszú évek óta rendkívül sikeresen gondozott Turizmusbiztonság Műhely aktuális eredményeit és a folyamatban lévő, a rendészettudományi szakemberek által is nagy érdeklődésre számot tartó kutatásokat.
GalleryÚj védjegyek a hazai földrajztudományban
A kutatások társadalmi-gazdasági hasznosulásának Magyarországon is egyre meghatározóbbá váló hozadéka a szabadalmak és védjegyek létrehozása. A természet- és a társadalomtudomány határmezsgyéjén elhelyezkedő geográfia hazai fellegvárában, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetben a közelmúltban két védjegy bejegyeztetésére is sor került. Az egyik a Magyarország Nemzeti Atlasza, a másik egy turizmusföldrajzi fókuszú OTKA kutatási projekt arculatának markánsabbá tételét, illetve eredményeinek hatékonyabb disszeminálását szolgálja.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által regisztrált védjegyek jogosultja a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont.
Demonstrátorok kerestetnek 2023/24. (Klikk a linkre)
Az eddigi hagyományokat követve a Csillagászati Intézet ismét meghirdeti
a demonstrátori pályázatát három témakörben:
(1) klasszikus észlelés-adatfeldolgozás (Letöltés)
(2) numerikus számítások (Letöltés)
(3) mérnöki feladatok (Letöltés)
Jelentkezési határidő: 2023. szeptember 21.
További részletek a mellékelt kiírásokban.
A felhívás szabadon terjeszthető.
Várjuk a jelentkezéseket!
Egykori eljegesedések nyomában a Balkán-félszigeten
Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia
A Balkán-félszigeten jelenleg csak néhány, már eltűnőfélben levő apró gleccser található. Azonban az egykori jégárak által létrehozott felszínformák és a lerakott glaciális üledékek tanúsága szerint korábban nagy kiterjedésű jégsapkák és völgyi gleccserek terpeszkedtek a 2000 m-es magasságot meghaladó hegységek területén. Napjaink kutatásai során a legnagyobb kihívást az egykori eljegesedések idejének meghatározása, valamint a kialakulásukhoz és visszahúzódásukhoz vezető klimatikus feltételek rekonstruálása jelenti.
A CSFK Földtani és Geokémiai Intézetében, egy Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia által vezetett, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott kutatás (FK 124807) a Balkán-félsziget több magashegységében vizsgálja az eljegesedésekhez köthető felszínformákat. Egy frissen megjelent tanulmányban .
A kutatás során végzett térképezés és gleccser-rekonstrukció eredményeként elmondható, hogy a kutatási területen rekonstruált legnagyobb gleccserek területe elérte a 45 km2-t és maximális vastagsága 260 m körüli lehetett. A helyben keletkező kozmogén 10Be izotópos kitettségi kor meghatározás alapján e jégárak az utolsó glaciális maximum során, ~24-20 ezer évvel ezelőtt jöhettek létre, és gyors visszahúzódásuk ~19 ezer éve kezdődött. A rekonstruált gleccserek segítségével az egykori hőmérséklet és csapadékviszonyok modellezhetők. E glacio-klimatológiai modellezés azt sugallja, hogy az utolsó eljegesedési maximum idején a Balkán-félsziget központi részén a mainál 20-40%-kal több csapadékra és 10-12 °C-kal hűvösebb évi átlaghőmérsékletre volt szükség.
Ruszkiczay-Rüdiger, Z., Temovski, M., Kern, Z., Madarász, B., Milevski, I., Lachner, J., & Steier, P. 2022. Late Pleistocene glacial advances, equilibrium-line altitude […]
GalleryIdőszaki kiállítás a Pásztói Múzeumban Berentés Ágnes „Barlangok és tűzhányók” című képválogatásából
Időszaki kiállítás a Pásztói Múzeumban Berentés Ágnes „Barlangok és tűzhányók” című képválogatásábólBerentés Ágnes, a CSFK Földtani és Geokémiai Intézetének (FGI) több kutatási projektjét – mintpéldául az MTA és az ELKH által finanszírozott NANOMIN és a NANOCARB projekteket – is segítőbarlangász szakértő csodálatos képeit a Magyar Tudományos Akadémia Székházában is bemutattaegy konferenciához kapcsolódó kiállítás keretében. A képeket látva Dr. Hír János, a Pásztói Múzeumigazgatója azzal a kéréssel fordult Berentés Ágneshez és az FGI vezetéséhez, hogy egy időszakikiállítás keretében kiállíthassa a képeket. Az alábbiakban Dr. Hír János összefoglalóját olvashatjuk.A nagy örömmel várt és fogadott kiállítás megnyitójára 2022. június 25-én került sor a MúzeumokÉjszakája helyi rendezvénye keretében. A nyomtatott képanyag két teremben kap helyet, a digitálisfotóanyag vetítése multifunkciós tábla segítségével történik. A Pásztói Múzeum természettudományitematikus múzeum, így a látogatók állandó kiállításaink, az Évmilliók üzenete Nógrádban és azásványokat, kőzeteket, ősmaradványokat bemutató látványraktár mellett további kapcsolódótermészettudományos ismereteket szerezhetnek a fotókiállításnak köszönhetően. A nálunkmegszokott, egyéni tárlatvezetésekkel kiegészítve széleskörű élményekkel igyekszünk gazdagítani amúzeumlátogatást.Az intézmény évtizedes múzeumpedagógiai tapasztalatait hasznosítva muzeológus ésmúzeumpedagógus által tartott gyermekfoglalkozások hozzák közelebb a természetet a fiatalabbkorosztályhoz. Az idei nyári napközis táborok során egy egész nap a barlangok és a tűzhányóktémájára volt építve; az óvodai nevelési, iskolai oktatási év kezdetével pedig többféle foglalkozáskerül megtervezésre és kiajánlásra a helyi és térségi intézmények részére. A szöveges bemutatást, afotók köré épülő részletesebb interaktív foglalkozást kötetlen beszélgetés, kísérletek, ismeretfelmérőtotó, kreatív foglalkozások egészítik ki, valamint a helyi gyűjteményi anyag adta lehetőségeket iskihasználjuk. A visszajelzések és az előzetes bejelentkezések szerint a pedagógusok és a gyerekek isnagyon várják már, hogy megismerkedhessenek a barlangok és tűzhányók világával.