A 2024-es év legnagyobb tudománynépszerűsítő eseményén, a Science Expo-n vettek részt a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói. A Szépművészeti Múzeumban megrendezett tudományos seregszemlén 80 intézmény képviseltette magát, egyetemek, kutatóintézetek és a gazdasági szektor szereplői mutatták be közös eredményeiket.

A “Megújuló Energia: Új horizontok a fenntarthatóságért” kerekasztal-beszélgetés célja a fenntartható energiaforrások jövőjének, innovációinak és globális hatásainak áttekintése volt, amely során a legnagyobb kihívások és lehetőségek is előkerültek. A műszaki, energiatudományi és kormányzati szereplők közt foglalt helyet Szalai Zoltán, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet főmunkatársa, aki a komplex földtudományi háttér ismeretében vett részt a vitában. A “klasszikus” nap-szél-geotermia téma mellett a kerekasztal-beszélgetés súlypontja a hidrogénnek az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés szabályozásában betöltött szerepe és az ehhez kapcsolódó innováció volt. A mérnöki és földtudományi diszciplínák képviselői között teljes egyetértés volt abban, hogy kontinensünk energiaellátásának biztosításában a megújuló villamosenergia-termelésnek kiemelt szerepe van, továbbá hogy ennek energiahálózatokba történő hatékonyabb integrációjához szükséges tudás is rendelkezésre áll. A légkör széndioxid tartalmának elnyelésével kapcsolatban Szalai Zoltán kiemelte az ökoszisztémák természetes szénnyelő kapacitásait is. A HUN-REN CSFK ilyen irányú kutatási eredményei is bizonyítják, hogy a talajok hatalmas lehetőségeket és tartalékokat jelentenek ezekben a folyamatokban.

A “Klímavédelem: Mit tehet a kormányzat a tudomány támogatásával?” kerekasztal paneljében Varga György tudományos főmunkatársunk vett részt, aki beszélgetőtársaival a klímaváltozás sürgető kihívásait és a fenntartható jövő érdekében szükséges tudományos és politikai együttműködések lehetőségeit vitatta meg. A beszélgetésbe a meteorológia, ökológia, hidrogeológia, mérnök- és földrajztudományok képviselői mellett Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövete is bekapcsolódott on-line a bakui COP29 klímakongresszusról. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a klímaváltozás – melynek hátterében az emberi tevékenységek állnak – valós fenyegetettséget jelent civilizációnkra. Varga György kiemelte, hogy a civilizációs krízis okozta az ökológiai válságot, melynek része a jelenleg zajló antropogén klímaváltozás is. Ennek háttere a […]

2024. június 7-én „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 2.0” címmel került sor Marosvásárhelyen arra a tudományos tanácskozásra, amelyen Michalkó Gábor, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem professzora bemutatta az OTKA által támogatott „Jó hely” kutatási program legújabb eredményeit. Michalkó Gábor a tanácskozás keretében „Helyértés a turizmus szolgálatában” címmel tartott plenáris előadást, majd részt vett a „Kihívások és lehetőségek a székelyföldi niche-turizmustípusokban” témájú, Tóth-Batizán Emese (Transylvania Bloom Initiative) főszervező által moderált kerekasztal-beszélgetésen (az eseményről az Erdélyi Magyar Televízió tudósított).    

Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréséül miniszteri elismerő oklevelet adományozott Michalkó Gábornak, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadójának, a Pannon Egyetem professzorának. A kitüntetést Balogh János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány 2024. május 23-án a Magyar Rendészettudományi Társaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülés keretében adta át. A rangos elismerés hátterében azok a kutatásszervezési és tudományos eredmények állnak, amelyeket a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán 2016-ban alalapított és a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézettel azóta is szorosan együttműködő Turizmusbiztonság Műhely végzett.

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK), a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói azt vizsgálták, hogy a szaharai porviharokkal érkező ásványi por milyen hatással van a hazai fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a villamosenergia-termelési menetrendekre. A Renewable and Sustainable Energy Reviews című rangos tudományos folyóiratban megjelent tanulmány választ ad arra, hogy mikor, honnan és mennyi, illetve milyen ásványi tulajdonságú szaharai por érkezik Magyarország fölé. A kutatók szerint a menetrendezésben figyelembe kellene venni az epizodikus porviharokat, amelyek miatt a besugárzás a vártnál kisebb lesz, azaz kevesebb villamos energiát lehet termelni, mint amennyire a menetrendezők számítottak.

A fotovoltaikus energiatermelés és általában az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kiszámíthatatlanok. A villamos energia, ellentétben például a gázzal, jelenleg lényegében nem tárolható, a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyára van szükség, nincs puffer a rendszerben. A villamosenergia-mixben napról napra változó a fosszilis és a megújuló energiaforrások aránya. Ugyanakkor – éppen a termelés–fogyasztás kényszerű egyensúlyának szükségessége miatt – tudni kell, hogy mekkora lesz a következő napon az időjárásfüggő megújulók aránya a rendszerben. Ha a menetrend nem jó, akkor drága és fosszilis tartalékkapacitások – főként gázerőművek – gyors üzembe helyezésére van szükség.

A 2022-ben hazánk térségében azonosított szaharai porviharos események szállítási útvonalai

A rendszerirányítónak tehát előre tudnia kell, hogy mennyit fognak termelni a naperőművek. Erre vonatkozóan futnak modellek, és rendelkezésre állnak historikus klimatikus adatok is. Ezek a modellek azonban sok paramétert nem vesznek figyelembe, vagy rosszul paramétereznek bizonyos folyamatokat, a historikus adatok pedig a jelenleg zajló klímaváltozás miatt lényegében használhatatlanok.

A HUN-REN CSFK, a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói a korábbi, légköri porral és szaharai porviharos eseményekkel kapcsolatos alapkutatásaikat terjesztették ki egy társadalmi-gazdasági szempontból is jelentékenyebb irányba, nevezetesen arra, hogy az ásványi por milyen hatással van a fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a menetrendekre.

A fotovoltaikus energiatermelés (szürke), a szaharai por légköri mennyisége (narancssárga) […]