Az Európai Unió keleti szomszédságában fekvő, ám mégis kevéssé ismert Belarusz (Fehéroroszország) regionális földrajzi szemléletű megismertetése a célja az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet népszerű sorozata tagjaként megjelent, mintegy száz térképet és ábrát tartalmazó új, angol nyelvű kötetnek, amelyet csütörtökön mutattak be az MTA Székházában. Az atlaszok immár online is elérhetők.

A korszerű térképek egyik legfontosabb sajátossága, hogy a természeti környezet bemutatása mellett egyfajta pillanatfelvételt adnak egy-egy térség társadalmi-gazdasági helyzetéről is. A földrajzi atlaszok tanulmányokkal felérő áttekintést nyújtanak az adott országról. Sok szempontból és közérthetően.

Ezért határozta el a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2005-ben, hogy egy, a maga nemében egyedülálló atlaszsorozat elindítására kéri fel az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetét. Olyan kiadványok elkészítésére, amelyek egyesítik magukban az eddig megjelent hon- és szomszédságismereti könyvek, illetve az atlaszok erényeit.
Az akadémiai sorozat mostanáig megjelent kötetei tágabb-szűkebb környezetünket mutatják be. Az első, Délkelet-Európáról szóló atlaszt az Ukrajnáról, majd a Magyarországról szóló követte. Most pedig egy tőlünk nem túl távoli, az Európai Unióval is szomszédos, ám mégis kevéssé ismert országról, Belaruszról készült el egy rendkívül izgalmas kiadvány.

A Belarus in Maps több újdonsággal is szolgál a sorozat korábbi kiadványaihoz képest. Az általános részek mellett majd egy évtized kutatómunkáját összegző országspecifikus fejezetek tárják az olvasó elé a belarusz nemzet és nyelvhasználat változásával, a csernobili baleset társadalmi hatásaival és a sajátos gazdasági modellel kapcsolatos kérdéseket. A kötet kiegészült egy tisztán regionális földrajzi és regionális politikai fejezettel, illetve külön foglalkozik a földrajz oktatásban, kutatásban betöltött szerepével is. Egy-egy fontosabb kérdést részleteiben külön szövegdobozokban mutatnak be a szerzők.

Belarusz kapcsán sok a politikai és tudományos szempontból is kényes probléma. A kötet bemutatóján ismertetett köszöntőjében ezért Lovász László akadémiai elnök külön is méltatta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet munkatársainak kezdeményezését, hogy – élve kutatói szabadságukkal – belevágtak a […]