Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet legújabb, vélhetően széles érdeklődést kiváltó kiadványában a szerző magas szakmai színvonalon, ugyanakkor közérthető módon tárja az Olvasó elé több évtizedes felszínalaktani, földtörténeti és vízföldrajzi kutatásainak legfontosabb eredményeit.
A kötet tanulmányai számos, a geográfusokat régóta foglalkoztató izgalmas kérdésre adnak választ: Milyen természeti tényezők alakították hazánk felszínét az elmúlt 8-10 millió év során? Miként változott és nyerte el mai formáját a Kárpát-medence folyóhálózata? Hogyan nézhetett ki az egykori Aquincum ősföldrajzi környezete? Mikor és milyen folyamatok hatásaként jöhetett létre a Kárpát-Pannon-medencében sivatagi környezet? Nagy folyóinknak melyek azok a legfőbb tulajdonságai, amelyek figyelembe vétele nélkül nem valósítható meg egy hosszú távon is hatékony árvízvédelem? Egy Budapest feletti árapasztó-csatorna megépítésével megvédhető-e a főváros a jövőben fenyegető dunai árvizektől? Vajon léteznek-e bizonyítékok a víz, valamint az élet legkezdetlegesebb formáinak jelenlétére a Marson?
A tanulmánykötet írásai nem csupán legégetőbb környezeti gondjainkra hívják fel a figyelmet, hanem megoldást is kínálnak számos, sokunkat – akár már a közeljövőben – fenyegető természeti katasztrófa megelőzésére.

A kötet tanulmányai letölthetőek az alábbi linken:

http://www.mtafki.hu/Schweitzer_kotet.html

Az Európai Unió keleti szomszédságában fekvő, ám mégis kevéssé ismert Belarusz (Fehéroroszország) regionális földrajzi szemléletű megismertetése a célja az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet népszerű sorozata tagjaként megjelent, mintegy száz térképet és ábrát tartalmazó új, angol nyelvű kötetnek, amelyet csütörtökön mutattak be az MTA Székházában. Az atlaszok immár online is elérhetők.

A korszerű térképek egyik legfontosabb sajátossága, hogy a természeti környezet bemutatása mellett egyfajta pillanatfelvételt adnak egy-egy térség társadalmi-gazdasági helyzetéről is. A földrajzi atlaszok tanulmányokkal felérő áttekintést nyújtanak az adott országról. Sok szempontból és közérthetően.

Ezért határozta el a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2005-ben, hogy egy, a maga nemében egyedülálló atlaszsorozat elindítására kéri fel az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetét. Olyan kiadványok elkészítésére, amelyek egyesítik magukban az eddig megjelent hon- és szomszédságismereti könyvek, illetve az atlaszok erényeit.
Az akadémiai sorozat mostanáig megjelent kötetei tágabb-szűkebb környezetünket mutatják be. Az első, Délkelet-Európáról szóló atlaszt az Ukrajnáról, majd a Magyarországról szóló követte. Most pedig egy tőlünk nem túl távoli, az Európai Unióval is szomszédos, ám mégis kevéssé ismert országról, Belaruszról készült el egy rendkívül izgalmas kiadvány.

A Belarus in Maps több újdonsággal is szolgál a sorozat korábbi kiadványaihoz képest. Az általános részek mellett majd egy évtized kutatómunkáját összegző országspecifikus fejezetek tárják az olvasó elé a belarusz nemzet és nyelvhasználat változásával, a csernobili baleset társadalmi hatásaival és a sajátos gazdasági modellel kapcsolatos kérdéseket. A kötet kiegészült egy tisztán regionális földrajzi és regionális politikai fejezettel, illetve külön foglalkozik a földrajz oktatásban, kutatásban betöltött szerepével is. Egy-egy fontosabb kérdést részleteiben külön szövegdobozokban mutatnak be a szerzők.

Belarusz kapcsán sok a politikai és tudományos szempontból is kényes probléma. A kötet bemutatóján ismertetett köszöntőjében ezért Lovász László akadémiai elnök külön is méltatta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet munkatársainak kezdeményezését, hogy – élve kutatói szabadságukkal – belevágtak a […]

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatócsoport-vezetője, Michalkó Gábor tartott előadást az M5 csatorna Mindenki Akadémiája című műsorában, Bevásárlóturizmus, a láthatatlan turizmus évvköve címmel.

Az előadás felvétele megtekinthető az alábbi linken.

2017. április 29-én ötödik alkalommal vehettek részt az érdeklődők a Felfedezők Napja című programsorozaton, melyet a szokásos helyszínen, a Millenáris D épületében rendeztek meg. Az eseményen az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete is képviseltette magát.

Intézetünk idén új játékokkal, feladványokkal készült. A természetföldrajzi bemutatók közül népszerű volt a kőzet- és talajfelismerés, a talajszitálás és az ülepedést modellező kísérletünk. Ebben az évben is sokféle kvízt és a nagy felfedezőkkel kapcsolatos szókeresőt tölthettek ki a vállalkozó kedvűek – kicsik és nagyok egyaránt. Nagy sikert aratott az óceánok és kontinensek területéhez kapcsolódó pontgyűjtő ügyességi játékunk is, mutatta ezt a játék előtt állandóan kígyózó sor is.

Standunk már évek óta hétpróba helyszín, így egy külön feladattal is készülünk, melynek megoldásával a lelkes hétpróbázók közelebb kerülnek a Felfedezők Napja fődíjának megnyeréséhez, értékes ajándékaihoz. Egy többelemes talajfúrót kellett összerakniuk a jelentkezőknek – a feladatot pár felesleges alkatrésszel nehezítettük.

Úgy gondoljuk, hogy Intézetünk lelkes csapata idén is hozzájárult a földrajz és a földtudományok népszerűsítéséhez, akár komolyabb, érdeklődő beszélgetések formájában, akár játékos, fiatalabbaknak szóló módon, elmés bemutatóinkon, játékainkon keresztül. Már most sok tervünk van a jövő évi Felfedezők Napjára, reméljük, sikerül valamennyit megvalósítanunk.

2016. május 31. és június 2. között az MTA székházában nemzetközi konferenciát tartottunk „International Conference on Conservation Agriculture and Sustainable Land Use (CASLU)” címmel. A rendezvényen 35 ország 102 kutatója vett részt szóbeli és poszter előadásokkal. Meghívott előadóként nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatók voltak jelen, és a FAO is vezető tanácsadóival képviseltette magát. A konferenciát élénk szakmai eszmecsere és építő vita jellemezte. A Székházban tartott előadásunkat és a terepi napon kísérleti állomásunk bemutatását a résztvevők elismerése kísérte, nemzetközi együttműködések ötletei merültek föl. A rendezvényt a téma szelleméhez hűen „fenntartható konferenciaként” hirdettük és szerveztük, s a rendezvény minden részletében igyekeztünk kerülni, illetve csökkenteni a környezetterhelést. További képekért kattintson ide.

Varga György, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa „Porviharok és a hullóporos szedimentáció jelentősége pleisztocén környezetrekonstrukciókban és recens környezeti folyamatokban” című pályamunkájáért vehette át a díjat.

Varga György mellett tizenhét fiatal kutató vehette át az Akadémiai Ifjúsági Díjat az MTA Székházában, szakterületüket tekintve a legkülönbözőbb kutatási témák képviselői. Van köztük a magyar honfoglaláskori díszítőművészetet tanulmányozó régész, a szénnanocsövek tulajdonságát vizsgáló fizikus, valamint a mezőgazdasági területek termékenységbecslését műholdas és felszíni mérések alapján végző talajtani szakember. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó fiatal tudósok elismerését Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár adta át.

„Kutatónak lenni jó, jó kutatónak pedig elhivatottnak, kitartónak és kíváncsinak kell lennie” – mondta az idei díjazottakat köszöntő beszédében Török Ádám főtitkár. Mint fogalmazott, az elismerést átvevőkben elég erős a kutatói pálya iránti elhivatottság ahhoz, hogy leküzdjék a vele járó nehézségeket, és rendelkeznek a szükséges tudással, a felfedezők kíváncsiságával, valamint kitartással is. Mindez együtt pedig meghozta az eredményt.

Lovász László elnök az ünnepség végén elmondott zárszavában arra biztatta a fiatal kutatókat, hogy hallassák hangjukat tudományos és közéleti kérdésekben egyaránt, használják ki az együttműködési lehetőségeket más kutatókkal, akár más tudományterületekről is, tudásukat pedig – egykori mentoraikhoz hasonlóan – adják át a következő nemzedéknek.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjak átadásán készített fotókból összeállított képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

A kötet a Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata című térképgyűjtemény harmadik, frissített, bővített, átdolgozott, georeferált és CD-melléklettel ellátott kiadása, mely az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetében készült. A kiadvány a települések szintjén mutatja be az etnikai, vallási, kulturális tekintetben egyedülállóan sokszínű Kárpát-medence és szomszédsága etnikai viszonyainak változását.

A magyar és angol nyelvű kötet három szerkezeti egységből áll. A főtérképen népességarányos kördiagramok érzékeltetik a a térség – legfrisebb népszámlálási adatokra alapozott – etnikai viszonyait. A melléktérképeken az etnikai térszerkezet változásai láthatók tíz időpontban (1495, 1784, 1880, 1910, 1930, 1941, 1960, 1990, 2001, 2011). A mű harmadik egysége a térképmagyarázó szöveg, amely az elmúlt fél évszázad etnikai folyamatait vázolja a vizsgált területen.
Jelen kiadvány egységében ábrázolja a Kárpát-Pannon-térség korábban csak részletekben, országonként bemutatott régióit, így az olvasó az egyes térképeken összesen mintegy 30 ezer település etnikai adatait böngészheti.

A kiadvány megvásárolható vagy megrendelhető az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet könyvtárának elérhetőségein.

2015. augusztus 30. és szeptember 2. között Budapesten került sor az EUGEO 2015 Kongresszusra. Az európai földrajzi társaságokat tömörítő szervezet, az EUGEO kétévente rendezi meg tudományos kongresszusát. Amszterdam, Pozsony, London és Róma után Budapest látta vendégül a világ 45 országából érkező több mint 600 résztvevőt. A Földrajztudományi Intézet az ELTE és a Magyar Földrajzi Társaság mellett társszervezője volt a konferenciának, így több kolléga szervezőbizottsági tagként végzett érdemi munkát a konferencia előkészítő szervező bizottságában.

Kutatóink kollégák társaságában a gálavacsorán
A kongresszuson a Földrajztudományi Intézet kutatói, köszönhetően az MTA CSFK főigazgatói kerete, az OTKA és egyéb projektek támogatásának, szép számmal vettek részt előadóként, szekciót levezető elnökként vagy poszterrel a konferencián. Az intézet kutatói a három nap során összesen 21 előadást tartottak, 9 poszterük szerepelt a poszterszekcióban, 6 szekcióban mint levezető elnökök, egyben pedig mint vitapartner vettek részt a tudományos párbeszédben.

Kovács Zoltán és Kertész Ádám a konferencia megnyitóján
Az intézetben zajló természetföldrajzi kutatásokról Balogh János, Bradák Balázs, Jakab Gergely, Kertész Ádám, Kis Éva, Mészáros Erzsébet, Pálinkás Melinda, Schweitzer Ferenc, Szalai Zoltán, Szeberényi József, Tóth Adrienn, Varga György és Viczián István előadásaiból és posztereiből tájékozódhattak a kongresszus résztvevői.

Az EUGEO közgyűlése a budapesti kongresszuson
A társadalomföldrajzi kutatócsoportokat Balizs Dániel, Berényi Eszter, Egedy Tamás, Erőss Ágnes, Karácsonyi Dávid, Kiss Edit Éva, Kocsis Károly, Kovács Zoltán, Michalkó Gábor, Tátrai Patrik, Szabó Balázs képviselte.

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói előadás közben: Tátrai Patrik, Kocsis Károly és Erőss Ágnes
Intézetünk Kartogárfiai osztályát Nemerkényi Zsombor képviselte.
További információ elérhető EUGEO 2015 hivatalos oldalán vagy az EUGEO Facebook-on.
Tekintse meg az m1 csatorna tudósítását a konferenciáról a Kék Bolygó c. műsorban a 4:45. perctől.