A Földtani és Geokémiai Intézet akkreditált kutatócsoportjai
Archeometriai és Bioarcheológiai Kutatócsoport | Archaeometry and Bioarchaeology Research Group ⧉ – Dr. Bajnóczi Bernadett
Geokémia & Paleoklíma Kutatócsoport | Geochemistry and Paleoclimate Research Group ⧉ – Prof. Dr. Demény Attila (része: Paleoklíma 2ka)
Környezet-, Víz- és Biogeokémiai Kutatócsoport | Research Group for Environmental-, Hydro- and Biogeochemistry – Dr. Sipos Péter
Geobiomineralizációs és asztrobiológiai Kutatócsoport - Dr. Polgári Márta
| A kutatócsoport vezetője: | Dr. Polgári Márta |
| Tagok: | Kereszturi Ákos, Fekete József, Krebsz Melinda |
| A kutatócsoport bemutatása: A kutatócsoportban Polgári Márta a Földön található kőzetekben és ércekben lévő mikrobiális vonatkozások kutatását, Kereszturi Ákos a földi eredmények planetológiai vetületét, Fekete József és Krebsz Melinda pedig az anyagvizsgálatokat végzik (szerves anyag – biomarker vizsgálatok, GC-MS, és szintén a szerves anyag, agyagásványok, stb finom szerkezeti kutatása, FTIR), és a résztvevők az adatokat közösen értelmezik és publikálják.A mikrobiális tevékenység mint környezeti indikátor az ásvány-, kőzet- és ércgenetikában – kitekintési lehetőségek a Naprendszer bolygóira, különös tekintettel a Marsra. A mikrobiális tevékenység nyomai számos ásványban, kőzetben és ércben felismerhetők sajátos szöveti képek, szervesanyag maradványok, izotópos jellegek, stb. alapján. A korábbi kutatási eredmények világossá tették a vizsgált geológiai mintacsoportokban a mikrobiális tevékenység jelentős hozzájárulását és felvetették a környezeti indikátorként történő alkalmazás lehetőségét. A hazai jura mangánércesedés különböző képződményeiben kapott eredmények a még nem vizsgált érctípusok és más geológiai mintacsoportok további kutatását indokolják. A mikroorganizmusok fontos szerepet játszanak szinte valamennyi Földön található elem koncentrálásában, ásványosodásában, szállításában és szedimentációjában. A mikrobiális ásványképző-, képződést befolyásoló folyamatok jól meghatározott körülmények (Eh, pH, T, stb.) között jönnek létre, ami lehetőséget teremt geológiai anyagokban a keletkezési körülmények pontosítására. A tervezett kutatás célja a mikrobiális nyomok környezeti indikátorként történő felhasználási lehetőségeinek vizsgálata különböző geológiai mintatípusokon (ércek), valamint a földi analógiákat felhasználva kitekintést tervezünk a Naprendszer bolygóinak asztrobiológiai szempontú vizsgálatára is. Az ásványtani- szöveti és geokémiai kutatás keretében kőzet-mikroszkópos, XRD, GC-MS, FTIR (CSFK), SEM EDS (MFA), Raman (Szegedi Egyetem) és ICP vizsgálatokat tervezünk, valamint nem konvencionális Fe izotóp vizsgálatot a mikrobiális tevékenység tisztázására (USGS). Napjainkban lehetőség nyílhat a Földön kívüli geokémiai folyamatok vizsgálatára a számtalan űrszonda és a meteoritok mérési- vizsgálati adatai alapján. A bolygótudományok keretében a Fe- és Mn-oxidok, agyagásványok részletes vizsgálata kiemelt jelentőséggel bír, mert az őskörnyezeti rekonstrukció hasznos eszközei lehetnek. Ez a téma fókuszba került a Mars és általában az asztrobiológiai kutatások keretében (Földön kívüli élet), mivel a geokémiai folyamatok és a Földön ismert biogén/abiogén folyamatok elkülönítése talán más bolygókra is extrapolálható. Az úrkúti mangánércesedés kutatási eredményeit alkalmazva a jelen kutatási téma fő célkitűzései a következők: – A lehetséges, Földön megfigyelhető markerek meghatározása/osztályozása, amelyek a Marson is megfigyelhetők és segítséget nyújthatnak a biogén/abiogén folyamatok-szerkezetek elkülönítésében az oxidatív üledékekben. Továbbá a Mn- és Fe-oxidok lehetséges környezeti indikátor szerepének elemzésea a Marson, meghatározva az analóg kémiai folyamatok típusát, amelyek a bolygó sajátos viszonyai mellett jelen lehettek. Cél továbbá hipotetikus mikrobiális ásványosodás megfigyelhetőségének előrejelzése a későbbi szondák számára használva a feltételeket és azok reális képességeit. Ez a kutatási téma új kapcsolatot teremthet a Föld- és a bolygó tudományok között, és hasznos információt nyújthat a további kutatásokhoz a Marson csakúgy mint a tesztelő és fejlesztő megfigyelő módszerek és érzékelők tervezéséhez a jövőbeni szondák számára. |
|
Környezetgeokémiai és geoökológiai Kutatócsoport - Dr. Sipos Péter
| A kutatócsoport vezetője: | Dr. Sipos Péter |
| Tagok: | Balázs Brigitta Réka, Jakab Gergely, Németh Tibor, Sipos Péter, Szalai Zoltán |
| A kutatócsoport bemutatása: A művelt vagy tervezett kutatási témák rövid leírása:
|
|
Vízgeokémia Kutatócsoport - Dr. Fórizs István
| A kutatócsoport vezetője: | Dr. Fórizs István |
| Tagok: | Fórizs István, Kármán Krisztina, Kern Zoltán, Czuppon György, Deák József |
| A kutatócsoport bemutatása: A kutatócsoport a vízkörforgás egyes elemeit, ezen belül a víz és környezete kölcsönhatását és a vízáramlás dinamikáját tanulmányozza elsősorban környezeti izotópok, valamint kémiai adatok és modellező szoftverek segítségével. Egyik ilyen elem, a csapadékvíz stabilizotópos összetétele térbeli és időbeli jellegzetességeinek meghatározása (több ponton csapadékvíz izotópos összetételének meghatározása, 2D modellezés). A másik elem, az ivóvíz‐szolgáltatás szempontjából rendkívül fontos, felszín alatti víz, ahol a dunai parti szűrésű Szentendrei‐ szigeti és szigetközi ivóvízbázisok szivárgáshidraulikai viszonyainak föltárását és azok izotóp‐ adatokkal való verifikálását kívánjuk elvégezni részben nemzetközi együttműködés keretében. |
|