A Földtani és Geokémiai Intézet akkreditált kutatócsoportjai

Archeometriai és Bioarcheológiai Kutatócsoport | Archaeometry and Bioarchaeology Research Group – Dr. Bajnóczi Bernadett

Geokémia & Paleoklíma Kutatócsoport | Geochemistry and Paleoclimate Research Group – Prof. Dr. Demény Attila (része: Paleoklíma 2ka)

Környezet-, Víz- és Biogeokémiai Kutatócsoport | Research Group for Environmental-, Hydro- and Biogeochemistry – Dr. Sipos Péter

 

Geobiomineralizációs és asztrobiológiai Kutatócsoport - Dr. Polgári Márta
A kutatócsoport vezetője: Dr. Polgári Márta
Tagok: Kereszturi Ákos, Fekete József, Krebsz Melinda
A kutatócsoport bemutatása:
A kutatócsoportban Polgári Márta a Földön található kőzetekben és ércekben lévő mikrobiális vonatkozások kutatását, Kereszturi Ákos a földi eredmények planetológiai vetületét, Fekete József és Krebsz Melinda pedig az anyagvizsgálatokat végzik (szerves anyag – biomarker vizsgálatok, GC-MS, és szintén a szerves anyag, agyagásványok, stb finom szerkezeti kutatása, FTIR), és a résztvevők az adatokat közösen értelmezik és publikálják.A mikrobiális tevékenység mint környezeti indikátor az ásvány-, kőzet- és ércgenetikában – kitekintési lehetőségek a Naprendszer bolygóira, különös tekintettel a Marsra.
A mikrobiális tevékenység nyomai számos ásványban, kőzetben és ércben felismerhetők sajátos szöveti képek, szervesanyag maradványok, izotópos jellegek, stb. alapján. A korábbi kutatási eredmények világossá tették a vizsgált geológiai mintacsoportokban a mikrobiális tevékenység jelentős hozzájárulását és felvetették a környezeti indikátorként történő alkalmazás lehetőségét. A hazai jura mangánércesedés különböző képződményeiben kapott eredmények a még nem vizsgált érctípusok és más geológiai mintacsoportok további kutatását indokolják.
A mikroorganizmusok fontos szerepet játszanak szinte valamennyi Földön található elem koncentrálásában, ásványosodásában, szállításában és szedimentációjában.
A mikrobiális ásványképző-, képződést befolyásoló folyamatok jól meghatározott körülmények (Eh, pH, T, stb.) között jönnek létre, ami lehetőséget teremt geológiai anyagokban a keletkezési körülmények pontosítására.
A tervezett kutatás célja a mikrobiális nyomok környezeti indikátorként történő felhasználási lehetőségeinek vizsgálata különböző geológiai mintatípusokon (ércek), valamint a földi analógiákat felhasználva kitekintést tervezünk a Naprendszer bolygóinak asztrobiológiai szempontú vizsgálatára is.
Az ásványtani- szöveti és geokémiai kutatás keretében kőzet-mikroszkópos, XRD, GC-MS, FTIR (CSFK), SEM EDS (MFA), Raman (Szegedi Egyetem) és ICP vizsgálatokat tervezünk, valamint nem konvencionális Fe izotóp vizsgálatot a mikrobiális tevékenység tisztázására (USGS).
Napjainkban lehetőség nyílhat a Földön kívüli geokémiai folyamatok vizsgálatára a számtalan űrszonda és a meteoritok mérési- vizsgálati adatai alapján. A bolygótudományok keretében a Fe- és Mn-oxidok, agyagásványok részletes vizsgálata kiemelt jelentőséggel bír, mert az őskörnyezeti rekonstrukció hasznos eszközei lehetnek. Ez a téma fókuszba került a Mars és általában az asztrobiológiai kutatások keretében (Földön kívüli élet), mivel a geokémiai folyamatok és a Földön ismert biogén/abiogén folyamatok elkülönítése talán más bolygókra is extrapolálható.
Az úrkúti mangánércesedés kutatási eredményeit alkalmazva a jelen kutatási téma fő célkitűzései a következők:
– A lehetséges, Földön megfigyelhető markerek meghatározása/osztályozása, amelyek a Marson is megfigyelhetők és segítséget nyújthatnak a biogén/abiogén folyamatok-szerkezetek elkülönítésében az oxidatív üledékekben. Továbbá a Mn- és Fe-oxidok lehetséges környezeti indikátor szerepének elemzésea a Marson, meghatározva az analóg kémiai folyamatok típusát, amelyek a bolygó sajátos viszonyai mellett jelen lehettek. Cél továbbá hipotetikus mikrobiális ásványosodás megfigyelhetőségének előrejelzése a későbbi szondák számára használva a feltételeket és azok reális képességeit.
Ez a kutatási téma új kapcsolatot teremthet a Föld- és a bolygó tudományok között, és hasznos információt nyújthat a további kutatásokhoz a Marson csakúgy mint a tesztelő és fejlesztő megfigyelő módszerek és érzékelők tervezéséhez a jövőbeni szondák számára.
Környezetgeokémiai és geoökológiai Kutatócsoport - Dr. Sipos Péter
A kutatócsoport vezetője: Dr. Sipos Péter
Tagok: Balázs Brigitta Réka, Jakab Gergely, Németh Tibor, Sipos Péter, Szalai Zoltán
A kutatócsoport bemutatása:
A művelt vagy tervezett kutatási témák rövid leírása:

  1. Levegőben szállított por integrált mágneses, geokémiai és ásványtani vizsgálata
    Levegőben szállított porok ásványtani és geokémiai jellemzése, különös tekintettel a legfontosabb nehézfém‐szennyezők meghatározására, hordozó fázishoz történő kötésére és az emberi egészségre káros mobilizálódásuk kémiai kioldásos vizsgálatára.
  2. Táji mintázatok hatása vizes élőhelyek vasháztartására
    Mocsári talaj‐növény rendszerek mozaikos elrendeződésű ökotópjainak részletes ásványtani és geokémiai jellemzése, különös tekintettel a bennük előforduló, változatos vas‐oxid fázisok ásványtani‐geokémiai tulajdonságai és a geokémiai mikrokörnyezetek közti kapcsolat feltárására.
  3. Talajalkotó ásványok nehézfém‐megkötő képességének komplex környezetgeokémiai vizsgálata
    A talajalkotó ásványfázisok nehézfémek megkötődésében betöltött szerepének komplex környezetgeokémiai jellemzése, különös tekintettel a pH, más nehézfémek, valamint a nehézfémek megkötésében közvetlenül vagy közvetve szerepet játszó talajalkotó fázisok hatásának vizsgálatára.
Vízgeokémia Kutatócsoport - Dr. Fórizs István
A kutatócsoport vezetője: Dr. Fórizs István
Tagok: Fórizs István, Kármán Krisztina, Kern Zoltán, Czuppon György, Deák József
A kutatócsoport bemutatása:
A kutatócsoport a vízkörforgás egyes elemeit, ezen belül a víz és környezete kölcsönhatását és a vízáramlás dinamikáját tanulmányozza elsősorban környezeti izotópok, valamint kémiai adatok és modellező szoftverek segítségével. Egyik ilyen elem, a csapadékvíz stabilizotópos összetétele térbeli és időbeli jellegzetességeinek meghatározása (több ponton csapadékvíz izotópos összetételének meghatározása, 2D modellezés). A másik elem, az ivóvíz‐szolgáltatás szempontjából rendkívül fontos, felszín alatti víz, ahol a dunai parti szűrésű Szentendrei‐ szigeti és szigetközi ivóvízbázisok szivárgáshidraulikai viszonyainak föltárását és azok izotóp‐ adatokkal való verifikálását kívánjuk elvégezni részben nemzetközi együttműködés keretében.