Szerző: Kóspál Ágnes, tudományos tanácsadó
120 millió forint kutatási támogatást nyert a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program ADVANCED pályázatának keretében Kóspál Ágnes, a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója. Kutatócsoportjával a fiatal csillagok körüli korongok változékonyságát fogják vizsgálni. Az James Webb-űrtávcső adatait egyedülálló módon az ESO Nagyon Nagy Távcsövén lévő MATISSE műszer infravörös interferometriás méréseivel kombinálják, amely lehetővé teszi a korongok szerkezetének és összetételének minden eddiginél kifinomultabb modellezését.
Az elmúlt évtizedek bolygókereső kutatóprogramjai megmutatták, hogy a legtöbb exobolygórendszer a mi Naprendszerünktől jelentősen eltérő szerkezetű lehet. Ez a változatosság a bolygók szülőhelyéül szolgáló és a kialakulóban levő csillagot anyaggal ellátó csillagkörüli korongok sokféleségéből ered. A korongoknak a Nap-Föld távolságnak megfelelő méretű belső régiója különös jelentőséggel bír. Itt, a hóhatáron belül, a jégburok nélküli szilárd szemcsék földtípusú kőzetbolygókká állhatnak össze. A korong fizikájának és a földszerű bolygók kialakulásának teljes megértéséhez több skálán, több hullámhosszon és több időpontban felvett méréseken alapuló megközelítésre van szükség. Ennek a megközelítésnek a kidolgozására kaptak a kutatók 120 millió forint támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól, annak Nemzeti Kutatási Kiválósági Programja révén.
A projekt, amely 2025. január 1-én indult, egy ambiciózus, célzott és időszerű kutatási program. A kutatók a James Webb-űrtávcső egyedülálló képességeit használják fel, az űradatokat kombinálva az ESO Nagyon Nagy Távcsövén lévő MATISSE műszerrel végzett infravörös interferometriával, valamint más világszínvonalú optikai, infravörös és milliméteres műszerek méréseivel. A kutatócsoportot Kóspál Ágnes pályázatvezető, Varga József posztdoktori kutató és Lis Zwicky doktori hallgató alkotják, szoros együttműködésben a Konkoly Űrcsillagászat, Bolygó- és Csillagkeletkezés Csoport más tagjaival. „Célunk hogy a csillag- és bolygókeletkezéssel kapcsolatos olyan nyitott kérdésekre válaszoljunk, amelyek a belső korong kis skálájú szerkezetével, a bolygók építőköveivel és a földtípusú bolygók kialakulásának környezetében zajló dinamikus folyamatokkal kapcsolatosak,” magyarázza Kóspál Ágnes. A program a James Webb-űrtávcsővel és a MATISSE-szal végzett észlelésekre és azok modellezésére összpontosít, célpontjai a korai Naphoy hasonló tipikus fiatal (T Tauri-típusú) csillagok, valamint kitörő EX Lupi- és FU Ori-típusú csillagok. Az egyes korongok mélyreható vizsgálata mellett statisztikai elemzésekre is sor kerül, lehetővé téve a földszerű bolygók keletkezési helyéül szolgáló belső korong morfológiai, ásványtani és kémiai tulajdonságainak megértését. A program újdonságát a James Webb-űrtávcső és a MATISSE interferométer egyedülálló szinergiája, a több időpontban végzett megfigyelések hangsúlyozása, a korong ásványtani és kémiai összetételének kifinomult modellezése, valamint a kitörési jelenségek bolygókeletkezésben betöltött szerepének célzott vizsgálata adja.
„Bár a James Webb-űrtávcsőre a csillagászok 9-szer több mérési igényt nyújtottak be, mint az elérhető távcsőidő, eddig kiemelkedően sikeresek voltunk a pályázatainkkal. Idén január-februárban például a DQ Tauri jelű fiatal kettőscsillagot monitoroztuk négy időpontban a MIRI infravörös spektrográffal, márciusban pedig egy speciális DDT pályázatot (az űrobszervatórium igazgatójának különösen fontos mérések számára fenntartott időkerete) is nyertünk a T Chamaeleontis jelű fiatal csillag vizsgálatára. A pályázatunkat 8 nap alatt soron kívül elbírálták és néhány hétre rá már meg is kaptuk az adatokat,” meséli lelkesen Kóspál Ágnes. A csoport munkájáról megjelenő nemzetközi publikációkról és egyéb hírekről az érdeklődők a https://starformation.konkoly.hu/ weboldalon olvashatnak.
A 149943 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a NKKP ADVANCED pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Szerző: Kóspál Ágnes, tudományos tanácsadó